Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
KEMECSI LAJOS: Gyöngyösi hagyatékleltárak elemzésének tapasztalatai
Az inventáriumok szerint változatos volt a mesterek házánál, műhelyében raktározott nyersanyagok köre. Mosott gyapjú, szürke gyapjú, mellék és fonott bél egyaránt szerepel. Ezen kívül további szinteket jelezve a nyersanyag megmunkálásában található még szálas gyapjú, vágott gyapjú, fehér gyapjú is a jegyzékekben. Posztósok leltáraiban rendszeresen említenek fonalat, kártolt és festett gyapjút. 5 8 Kevés olyan adatot találtunk, hogy a gyöngyösi kézművesek maguk árusították volna a vásárokon termékeiket. Vagyonosabb kézművesek esetében csak a leltárakban megmaradt kocsi láda, vasas láda, lóra való hám, kisefa, illetve a parasztkocsi, bricska vagy avitt szánkó alacsony értékűre becsült tételei utalnak a lehetséges faluzó kereskedésre. 5 9 Az emberi teherhordás eszközkészletéhez tartozónak ítélhetjük a több leltárban felbukkanó alacsony értékű, és az udvaron tárolt (feljegyzett) taligákat. 6 0 Inventárium és az életvilágok keretei A korszak mezővárosi népi építészetéhez is kitűnő források a hagyatéki leltárak. 6 1 A gyöngyösi inventáriumok alapján rekonstruálható - elsősorban a különböző használatú épületek értéke. Tanulságos adatok találhatóak az épületanyagokról és az épületszerkezeti részletekről, méretekről is. 6 2Gyöngyös esetében különös jelentősége van a tűzbiztos fedés, a bádogtető elterjedésének. Mint az egyik legtöbbször tűzvészt elszenvedett magyar település, Gyöngyös korán igyekezett kötelezni a lakosokat a biztonságosabb fedések alkalmazására. 6 3 Nem túl sok sikerrel, hiszen talán a legnagyobb pusztítást majd a vizsgált - és bemutatott - korszakon túli 191 7-es tűzvész okozza a városban. 6 4 A jó minőségű faanyag a vizsgált korszakban általánosan elterjedt a mezővárosi építészetben, a nyersanyag beszerzésében és megmunkálásában a helyi iparosok mellett a kiterjedt árucserének is szerepe volt. 6 5 A nyílászárók kialakításához alkalmazott anyagok és technikák megismeréséhez jól használható forrás a már idézett 1850-ben készült inventáriuma Szuha Jánosnak. A házára vonatkozó leírás szerint: „A ház hossza: 14 öl 3 ..k; szélessége 3 öl 4 ..k; 33 gerenda és ugyanannyi pár szarufa van benne; különösen a gerendák közt van 2 fenyőgerenda ócska zsindelyek és lécek; felső padolások; 2 ajtó mély béllése, 5 pedig szimpla egész vasalással, jó kapu vasalással 5 ablaktok üvegezéssel vasalással 50 tábla kerítés rövid deszkákkal és oszlopokkal jó kút rovós Summa: 750 ft. 45 kr". 6 6 A házak nagyságát és berendezését a kézműves mester anyagi helyzete alapvetően meghatározta. 6 7 A ház értéke méretétől és állapotától egyaránt függött. A szerényebb épületek közé tartozhatott Ház kisszerű állapotban Tahy Gáspár földes úri telkén Bátor Mihályné 275 Ft-ra értékelt háza, míg 700 Ft-ra értékelt épülete ismert 1861-ből Benei Jánosnénak. 6 8 A gyöngyösi lakóházak alaprajzi tagolódása hasonló a parasztházakéhoz. A legtöbb esetben négyhelyiséges házat írtak össze: elülső ház (szoba), konyha, hátulsó ház (szoba), kamra. 6 9A hátsó szoba berendezése mindenütt szerényebb volt. Elsősorban alvásra, ruhák, illetve ágynemű elhelyezésére rendezték be, esetenként kamraként funkcionált. A mesterség gyakorlásához szükséges műhelyt legtöbb esetben szintén a második szobában, esetleg a kamrában rendezték be. Előfordult a ház helyiségeinek felsorolásakor a cselédszoba említése is. Ezekben az esetekben itt találjuk a mesterséghez szükséges szerszámokat is. Felbukkan a gyöngyösi leltárakban az udvaron álló fészer is, melyben a búzatároló szuszékot, illetve iparosok esetében a mesterséghez szükséges nyersanyagot tárolták. 7 0 Divatkövetés - divatmutatás a lakáskultúrában Szintén elemezhető az, hogy a lakáskultúrában megfigyelhető innovációk milyen ütemben és milyen intenzitással tűnnek fel a mezővárosi közösségek különböző foglalkozást űző közösségeinél. Az iparosok és különösen a kereskedők működésükből fakadóan a helyi vélemény58. Vö. V-IOI/b/126 CXLI/13 - Klasánszky András hagyatékának árverezése, 1833. 59. Például a V-I0I//I44 CLIX/75 Mandl János és neje vagyonáról lajstrom, 1846. vasas kocsi 3 hosszú lánccal és új kassal V- 101/b/l 27 CXLI/84 - Szuha János hagyatékának összeírása, 1850. 60. Például V-101 Ibi 144 CLIX/74 Rézműves István vagyonáról lajstrom, 1846. 61. Ilyen vizsgálatra kitűnő példa SZILÁGYI Miklós 1987. 62. Ilyen adatok olvashatók például Petes Mátyás és nejének 1850-ben készült árverési listájában: „Petes Mátyás háza. Ház hossza: 8 öl 3 ..k szélessége: 3 öl 2 ..k Találtatik benne keresztgerendák is és ugyanannyipár szarufák. Ócska zsindelyezés. Van a fal között 6 ablak 6 ajtó fák ajtóstul vasalással; egy ócska rossz fészer rossz óllal; Egy újonnan elkészült fészer a kukli végén kuklistól. Úgy szintén a pincében 5 ajtók rostéllyal elkészítve - borivó hely; A fal között egy ablak pince grádicsok; a pincetorok felett egy kis kamra az egyik éplületnek mind az háznak mind pedig a kis kamrának a felső része fenyődeszkákkal lepadolva. Summa: 280 ft. 30 kr Petes Mátyás háza a Vármegye háza mellett. A porta 20 öl hosszú 3 öl 3 ..k széles; 70 quadratöl. Az épület rajta 8 öl hosszú és 3 öl 3 ..k széles 2 ..k hozzá egyesítve magas falai. Az épület több része fonás és válok kővel vegyítve, van benne három lakható szoba egy konyha és egy kamra és még az épület jó állapotban van, kemény téglából. Alatta pince 7 öl 2 ..k hosszú és 2 öl széles; egy része fával takart, másik része kővel boltolt. A kőműves munka és anyagiak 918.28 ft.kr „. (V-10 l/b/l 36 CLV/26) 63. KÓSA László 2009. 240. 64. Bádog, ház végére való. V-101/b/17 XXVI/44 Jancsovics Ferenc ingóságai, 1850. Gyöngyösön az 1917-es tűzvészt követő kárfelmérés során összeírták az elpusztult ingó és ingatlan vagyont. Ebből lehetséges következtetni a mezőváros lakóinak anyagi helyzetére is. Az összeírás nem olyan részletességgel zajlott, mint az inventáriumoké, így konkrét kiállítás rendezési célból nem volt közvetlenül alkalmazható. Vö. BÁRYNE GÁL Edit 1988. 46-49. 65. Vö. például KEMECSI Lajos 1999. 66. V-10 l/b/l 27 CXLI/84-Szuha János hagyatékának összeírása, 1850. 67. A csődbe ment módos Petes Mátyás árverési jegyzékében szerepel vaskályha csővel 6 Ft 12 krajcár értékkel. A tüzelő berendezésekre kevés adat utal a leltárakban. Az építészeti kutatások dokumentációi alapján általános volt a kívülfűtős szobai kályha és a konyhai középkemence. Kecskés 1989. 19-22. (V-101 /b/1 36 CLV/26 Petes Mátyás és neje javainak árverezése, 1850). A módos csapómester Klasánszky János Tó utcai háza „fonásból készült, sindel alatt és 2 szobábul, I konyhából. 2 kamrából, egy fapincéből és egy fészerből áll". Az értéke 712 Ft volt. (V-10 l/b/126 CXLI/8 1832.). 68. V-10l/b/144 CLIX/69 Bátor Mihályné vagyonáról lajstrom, 1847, illetve V-10l/b/127 CXLI/86 - Benei Jánosné hagyatékának felosztása, 1861. 69. Például V-10 l/b/144 CLIX/70 Bágyi Mihály és neje vagyonáról lajstrom, 1847. 70 Vö. SZABÓ Anita 2003. 9. A gyöngyösi polgárház telkén is megépült egy - az eredeti helyén a bontáskor már nem dokumentált - fészer, amelyben BÍRÓ Friderika a szőlőművelés és feldolgozás eszközkészletét állította ki. 151
