Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
KEMECSI LAJOS: Gyöngyösi hagyatékleltárak elemzésének tapasztalatai
2. kép. Gyöngyösi vásár képeslapon 1910 körül formáló, információ cserélő szereppel is rendelkeztek. 71 S a távolabbi vidékről érkező hírek közvetlen befogadóiként is működtek. Tanulságos tehát a divatkövetés - formálás szempontjából elemezni a leltáraikat. A mezővárosi kulturális különbségek a tárgyi világban is érzékelhetőek. Miként a különböző szőlőkapák, borűrmértékek, puttonyformák, kád- és hordótípusok egyaránt jellemzői a településnek, úgy a bútorok, a kerámia és üvegedények gazdag és értékes változatai, illetve a textíliák (függönyök, szőnyegek, asztak, és ágyneműk stb.) egyaránt jelzik a környező falvaktól eltérő mezővárosi életmódot. Különösen érzékletes a gyöngyösi házak bútorain a műbútorasztalosság korai hatása. A miskolci és sátoraljaújhelyi festett asztalosbútorok mellett a berendezésekben kassai gyárak termékei is megjelentek már a 19. század első felében. A gyöngyösi iparosház első lakóegységében a szabadkéményes konyha pitvarában egy a 19. század első feléből való polcos, alsó részén ajtóval zárható tálas látható, melynek korabeli itteni elterjedését igazolják a helyi leltárak is. A vörös-fekete márványozású bútor a Miskolc-Mezőkövesd-Eger környéki bútorkészítő mesterek korai, 19. század első feléből való jellegzetes munkája. A gyöngyösi mezővárosi iparosok zöme hagyatéki leltárai tanúsága szerint a parasztias lakáskultúrájú, vagyonosabb polgárok közé tartozik. A 19. századi inventáriumokban esetükben már viszonylag értékesebb bútorok (például ruhásszekrény) is megtalálhatóak. 7 2 Az inventáriumok egy részében a helyiségenkénti összeírási technikát alkalmazták. Ezen iratok esetében elképzelhető az összeírási sorrend elemzésével az egykori berendezés rekonstrukciója. 7 3 A bútortípusok változatosak, szoros kapcsolatban a helyi társadalomban tapasztalható különbségekkel. Az egyszerű közönséges nyoszolya (ágy) mellett ismeretes volt a fedeles - koronás és a modernnek számító srófos változat is. 3. kép. A gyöngyösi iparosház a múzeumban (DEIM PÉTER felvétele) 71 Az iparosok és a helyi társadalom viszonyáról lásd például PALÁDI-KOVÁCS Attila 2000. 310-362.; JUHÁSZ Antal 2003. 39-58. 72. Bár ismert olyan leltár is, ahol még 1847-ben sem szerepel szekrény, helyette ruhatartó láda van. V-IOI/b/144 CLIX/72 Goda Ferenc vagyonáról lajstrom, 1847. Szekrény szerepel Klasánszky András inventáriumában 1833-ban. (V-10 l/b/l 26 CXLI/I 3). 73. Végül is ez az egyik legközvetlenebb forrásértékű alkalmazási kívánalom az enteriőröket bemutató kiállítások esetében. Ilyen kísérlet olvasható SZABÓ Anita gyöngyösi leltárakat elemző szakdolgozatában, melyet hasznosított BIRÓ Friderika is a kiállítás megvalósításakor. SZABÓ Anita 2003. Természetesen figyelembe kell venni a leltározás esetlegességeit és ezáltal a tökéletes rekonstrukció illúzió. 152
