Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

KEMECSI LAJOS: Gyöngyösi hagyatékleltárak elemzésének tapasztalatai

sősorban a hagyaték szerkezetéből adódik, a leltárak passzívum része az adósságokat, míg aktívum része az örökhagyó másnak nyújtott kölcsöneit tartalmazza. Készpénz ritkán szerepel a gyöngyösi polgárok hagyatéki leltáraiban.

4

2 Szintén ritkán szerepel a 19. századi gyöngyösi hagyatéki leltárakban ékszer.

4

3 Kölcsönt adtak, de az összvagyon összegéhez képest elenyésző mértékben.

4

4 A leltárak többségében jegyeztek fel tartozást. Igy például Goda Ferenc 1847-ben összeírt jegyzékében szerepel az 1430 Ft-os vagyon mellett összes adósságuk: 153 ft; ebből A Szent lélek céhéből a ház nagyobbítására kértek 25 ft.

4

5 A helyi kézműves mesterek tartozásainak többsége a mesterség gyakorlásához szükséges, időszaki hitelek közé tartozik. A különböző nyersanyagok a fuvarok, a késztermék raktározásának költségei teszik ki a túlnyomó részt a passzívumok között. Egyes esetekben a hitelezők egészen távoli településeken éltek.

4

6 A gazdasági kapcsolatok hálózatának megrajzolásához is értékes segítséget nyújthatnak a gyöngyösi iparos leltárak. A munkamegosztás rendszeréről is kapunk adatokat a leltárakban rögzített tartozások alapján. A gyöngyösi iparosok között találhatóak olyanok, akiknek összeírásaiból szegényes, kisszámú tárgyi világra következtethetünk. Ilyen például a feleségestől és gyermekestől elhalt (feltehetőleg a kolera járvány áldozataiként) Makkai János csizmadia mester 183 I -es inventáriuma, melynek összesen 86 darabos teljes leltárából a legnagyobb részt a mesterség szerszámai tesznek ki (50 db), s azok között is a legtöbb a kaptafa, 36 darab!

4

7 Hasonlóan szegényes az egyik legkorábbi (1815-ben készült) inventárium által rögzített tárgyi világ. A Klasánszky István csapó mester hagyatékát jelentő 270 Ft-nyi teljes vagyon csupa avitt, rossz bútort és eszközt foglal magába.

4

8 Ezeknek a leltáraknak közös jellemzője, hogy a vagyon legértékesebb részét a lakóépület mellett a mesterségekhez szükséges szerszámok, esetleg nyersanyagok jelentették. Az esetenként hiányzó, ritkábban szükséges szerszámokat az iparosok alkalmanként kölcsön is kérhették egymástól.

4

9A mesterek özvegyeinek hagyatéki összeírásaiban is rendszeresen szerepelnek a megmaradt szerszámok, mesterséghez szükséges eszközök. A hagyaték értékét a megmaradt nyersanyagok adják a ház mellett. A szűkszavú, szegényes tárgyi világot megőrző leltárakkal ellentétben fennmaradtak olyanok is, amelyek különösen gazdagok és részletesek. Ezeknek a leltáraknak a részletes elemzése szétfeszítené a tanulmány kereteit, de legfontosabb adatai jelen elemzést is gazdagíthatják. Ilyen például Mandl János szappanos mesternek és feleségének vagyonáról készült lajstrom 1846-ból, amely 365 tételben közel 3000 darabos hagyatékot foglal össze.

5

0 Egyes esetekben a fennmaradt gyöngyösi inventáriumok az életmód kutatása mellett a technikatörténetnek is értékes forrásai. Ilyennek értékelhetjük Láng Mihály fésűs mester leltárát, hiszen a felsorolt és aprólékosan rögzített eszközök alapján az egykori munkafolyamatot is rekonstruálhatjuk. A kezdetleges, néha saját maga által készített szerszámokkal készítette a csont nyersanyagot feldolgozva a mester a fésűket.

5

1 Az elemzett gyöngyösi iparos leltárak egy része a korszak meghatározó iparágát művelő csapók és posztósok közül maradt fenn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az ugyanezt a mesterséget az ország más tájain űző iparosok hagyatéki leltáraival összevessük a gyöngyösieket. Egyértelműen megállapítható, hogy gyakorlatilag nincs különbség például a dunántúli csapómesterek által és a gyöngyösi azonos ipart űzők által használt szerszámok között.

5

2 A leltárak alapján a 19. század első harmadában egy használt „szüvő szék" értéke 7 Ft körül volt. A legfontosabb szerszámok ezen kívül a kerekek, kárt székek, ilfák (8 Ft) és a csapó székek (1,50 Ft) voltak. A posztós és a csapó hagyatéki leltárakban fennmaradt eszközkészlet alapján is el lehet különíteni a két mesterség gyöngyösi képviselőit.

5

3 A posztósok „mesterséghez való szerszámai" között soha nem szerepel az íjfa vagy a csapószék, míg a csapóknál lényegesen kevesebb a fonáshoz szükséges eszköz, a csévéllő.

5

4 Készáru a mesterek hagyatéki irataiban többnyire szerepel.

5

5 Rend szerint szűrnek feldolgozott állapotban raktározták a műhelyben vagy a padláson. Értéke az összvagyonhoz mérten nem túl jelentős.

5

6 Az összeírásokban a műhely általában alacsony becsértéken szerepelt, és a benne található szerszámok értéke mindig magasabb volt. A mesterségükből befolyó bevételt bérmunkával, esetleg önálló gazdálkodással egészítették ki, mint ezt a hagyatékukban fennmaradt számos gazdálkodási eszköz is alátámasztja.

5

7 42. Például 106 Ft az 1847-ben összeírt Bátor Mihályné vagyonáról lajstrom. V-10 l/b/144 CLIX/69. 43. Arany lánc kis tokban, ezüst fésű, arany lánc kereszttel, aranyozott fésű, arany gyűrű kővel, nyakba való arany ékesség, ezüst csat cipőre, gyöngysor fehér jóféle, arany hajtű. V-101//144 CLIX/75 Mandl János szappanos és neje vagyonáról lajstrom, 1846. Ezen ékszerek felsorolása is igazolja, hogy helytálló a gyöngyösi iparosház kiállításában keresztelői ajándékként arany fülbevalót bemutatni. 44. Vö. SZABÓ Sarolta 1993. 64-65. 45. V-101 /b/144 CLIX/72 Goda Ferenc vagyonáról lajstrom, 1847. 46. Az is előfordult viszont, hogy igencsak általános adatokkal szerepelnek a hitelezők az inventáriumban. Feltehetőleg az örökösök hiányos ismeretei miatt nem lehetett nevesíteni, illetve lokalizálni őket. Például egy zsidónak tartozik 20 Ft, egy nőnek tartozik 50 Ft. (V-101/b/144 CLIX/76 - Rutska József vagyonáról lajstrom, 1846.) 47. V-10 l/b/144 CLIX/77 Makkai János vagyonáról lajstrom, 1831. Szívszorító a megürült avitt, hitvány bölcső és a rongyos gyermek szoknya szereplése a listában. 48. Például karja nélkül való rosz fa karszék, rossz hosszú láda, avitt hársfa asztal. V-101 /b/1 38 CLVI/26 - Klasánszky István féle hagyatéki ügy, 1814. 49. SZILÁGYI Miklós 1995. 192-193. 50. V-101 //144 CLIX/75 Mandl János szappanos és neje vagyonáról lajstrom, 1846. Kiválóan használható a forrás a szappanos és a gyertyamártó iparok korabeli tevékenységének rekonstruálásához, hiszen mindkét műhely teljes eszköz és nyersanyag készletét felsorolja a leltár. 51. Vö. BÁRYNÉ GÁL Edit 1988. 62. 52. Vö. KEMECSI Lajos 2001.; 2007b. 53. Vö. V-10 l/b/144 CLIX/71 Jurik Jánosné vagyonáról lajstrom, 1846-1847. 54. Vö. V-IOI/b/141 CLVIII/37 - Gergely István özvegye hagyatékának összeírása, 1831-1832. 55. Vö. V-10 l/b/126 CXLI/I 3 - Klasánszky András hagyatékának árverezése, 1833. 56. Például V-10 l/b/144 CLIX/71 Jurik Jánosné vagyonáról lajstrom, 1846-1847. öí vég kallatlan szűr darabja 21 f. 57. Vö. V-10 l/b/1 39 CLVI/3 - Melicher János és neje hagyatékának összeírása, 1837. 150