Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
KEMECSI LAJOS: Gyöngyösi hagyatékleltárak elemzésének tapasztalatai
Gyöngyös virágzó kézműipara, a szűrszabó és szűcsipar 29 a 19. század végéig meghatározó maradt, miként kerámia központ jellege is. Gyöngyös az 1820-as években országos szinten a céhes ipar egyik legsokoldalúbban fejlett központja volt. Nem sokkal a céhek hivatalos megszűnte előtt, 1863-ban Gyöngyösön 18 engedélyezett céh működött. 3 0 Ez az árutermelő tevékenység határozta meg az itt élő lakosság életét a múzeumi bemutatásra kiválasztott időszakaszban is, egészen a 19. század végi filoxéravészig. Az iparosok leltárai A gyöngyösi iparosok a mesterségükből befolyó bevételt bérmunkával, esetleg önálló gazdálkodással egészítették ki, mint ezt a hagyatékukban fennmaradt számos gazdálkodási eszköz is alátámasztja. 3 1 A szőlőből származó jövedelem arányainak érzékeltetésére igen jó adat 1847-ből 152 Ft értékben Bátor Mihályné hagyatékában szereplő Oroszi hegyen, a Csillagban egy szőlő 2 csatornából és 166 tőke hosszúból álló Almásy József dézsmája alá tartozik, illetve ugyanezen szőlőnek termése 8 akó bor, melyet a háznál eladtak akója 8 Ft. 15 kr összesen 66 Ft értékben. 32 A gyöngyösi iparosok többsége csak időszakosan űzte a mesterségét, viszont mindegyike művelte átlagosan fél hold saját szőlőjét. A szőlőművelés tárgyi emlékei a saját tulajdonú szőlővel rendelkezők esetében komoly hordó állományt és kiegészítő eszközöket is jelenthettek, míg a másoknál bérmunkát végzők esetében csupán kapa, ásó vagy metszőkés utal mellékjövedelmük eredetére. A szőlőművelés és a borkezelés korabeli technikájának változásához adnak segítséget a fa, illetve a vasabroncsos hordók, kádak arányának változásai a 19. század első évtizedeiben. Az 1847-ben készült leltárában Bágyi Mihály pincéjében a 22 darab hordóból 4 volt vasabroncsos. 3 3 Szuha János 1850-ben készült inventáriuma szerint a pincében összesen 12 db fa abroncsos hordó - összesen 103 akó és 13 db vas abroncsos hordó - összesen 96 akó volt. A 25 hordóból 22 volt boros és 3 pálinkás hordó. 3 4 A szőlőművelés tárgyi emlékei a saját tulajdonú szőlővel rendelkezők esetében komoly hordó állományt és kiegészítő eszközöket 3 5 is jelenthettek, míg a másoknál bérmunkát végzők esetében csupán kapa, ásó vagy metszőkés utal mellékjövedelmük eredetére. A két legfontosabb gyöngyösi szőlőművelő eszköz a metszőkés és a szőlőkapa. A balta nélküli, ún. varga késsel metszettek a gyöngyösiek a 17. századtól egészen a 19. század végéig. A háromszög alakú fejű, rövid, hajlított nyelű híres gyöngyösi kapákat a felföldi hámorokban, később a vasgyárakban készítették. Az inventáriumok tanulsága szerint a helyi születésű lakosok, tősgyökeres iparosok házat, szőlőt, esetenként földet is örököltek szüleiktől. Gyakori, hogy több darabban lévő földjeik egy részét örökölték, a többit vásárolták. A földek többsége veteményes kert, esetleg csigás kert megnevezéssel került a hagyatéki leltárakba. Krumpliföld is szerepel egy csizmadia mester 183 I -es inventáriumában. 3 6 A szántók és veteményesföldek művelésére kevés adatot találunk a szűkszavú leltárakban. Ilyen például I lánc kukorica földnek ára szántással együtt, mely szintén a gazdaságba avattatott 16 Ft értékben 1847-ből 3 7 A gyöngyösiek állattartásához is nyújtanak adatokat a hagyatéki leltárak. Hidas ól a telkek összeírásaiban szerepel. 3 8 A húsételek alapjául elsősorban a sertések szolgáltak. 3 9 Szarvasmarhát már ritkábban tartottak az inventáriumok szerint a gyöngyösiek. Lovat is ritkán találunk a mezővárosokban élt iparosok inventáriumaiban. Az állattartásra vonatkozó adatként értékelhetjük a „kaszálórét a Nyúlmáli völgyoldalban" feljegyzést 1847-ből. 4 0 A feljegyzett ló és szarvasmarha nevek összevetése a néprajzi gyűjtések által rögzítettekkel, azt bizonyítják, hogy a 20. század végén ismeretes elnevezések a 19. században is már használatosak voltak. A baromfitartás építményei ugyan hiányoznak a leltárakból, de ez az országos képhez igazodik. Tartásukra egyéb tárgyak alapján következtetünk, mint például I darab tyúkborító kosár az udvaron. 41 A leltárak alapján részletes képet nyerünk a korszakban elterjedt különböző gyümölcsfák és kerti vetemények jellegéről és értékéről egyaránt. A mezővárosi polgárok földműveléséről is értékes adatokat közölnek az összeírások. Az oppidum egykori lakóinak kölcsön- és pénzügyletei is kutathatóak a hagyatéki leltárak segítségével. Ez el29. 1863-ban Gyöngyösön 56 szűcsmester I I segéddel és 4 inassal dolgozott, illetve 42 szűrszabó mester 16 segéddel és 5 inassal. HORNER István 1863. 48. 30. FLÓRIÁN Mária 1984. 379. 3 I. Kiválóan hasznosítható forrás például Jancsovics Ferenc csizmadiamester ingóságainak 1850-ben készült listája (V-101 /b/17 XXVI/44), vagy Kiss József csizmadia hagyatékának összeírása 1835-ből (V-IOI/b/144 CLIX/78), illetve (V-IOI/b/144 CLIX/77) Makkai János vagyonának lajstroma 183 I-bői. Szegényes az egyéb ingóságok tekintetében, de a szerszámkészlet gyakorlatilag teljes Medveczky Pál hagyatékának jegyzékében (V-101 /b/1 36 CLV/3 I - 1850.) A múzeumi tájegység tállyai házában bemutatásra került csizmadia mesterség eszközkészletének megfelelő darabok szerepelnek az inventáriumokban. 32. V-IOI/b/144 CLIX/69 Bátor Mihályné vagyonáról lajstrom, 1847. 33. V-IOI/b/144 CLIX/70. 34. V-10 l/b/127 CXLI/84 - Szuha János hagyatékának összeírása, 1850. 35. így abroncshúzó, fenékhúzó, léhó, csapok, hordómosó láncz, gyékényező vas, kalapács is szerepel leltárban. V-10 l/b/127 CXLI/86 - Benei Jánosné hagyatékának felosztása, 1861. 36. V-10 l/b/144 CLIX/77 Makkai János vagyonáról lajstrom, 1831. 37. V-101 /b/144 CLIX/69 Bátor Mihályné vagyonáról lajstrom, 1847. 38. Például V-101 /b/127 CXLI/86 - Benei Jánosné hagyatékának felosztása, 1861. I Ft értékkel hidas ól rossz V-101 /b/127 CXLI/84 - Szuha János hagyatékának összeírása, 1850. S itt szerepel 2 sertés 50 Ft és I ló 90 Ft értékkel, illetve „lábon álló sertés ól avítt tetővel ". Hidas szerepel Jurik Jánosné inventáriumában is (V-101 /b/144 CLIX/71 1846-1847). 39. Klasánszky János hagyatékának felosztásakor 1832. január 9-én írt inventáriumban a padláson részletesen szerepeltetik az ott tárol húsneműeket: 4 oldal szalonna, orja, oldalas 2, köröm 8, feje 2, kereszt tsontja 4, lapotzka 4, láb 6 darab, illetve a pincében egy köcsög és egy vendel zsír. (V-101/b/126 CXLI/8 -) 1832. január 9. 40. V-IOI/b/144 CLIX/72 Goda Ferenc vagyonáról lajstrom, 1847. 41. V-10 l/b/127 CXLI/86 - Benei Jánosné hagyatékának felosztása, 1861. 149
