Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere
Méh- fájdalommal tudatjuk a rokonokkal és barátokkal és minden jó emberrel, hogy drága édesanyánk, a jó nagymama és szerető dédnagymama, BERECZKY LAJOSNE szül. SIMON ILONKA, nyugalmazott tanítónő, az Isten hívására visszatért elhunyt szeretteihez. 1909-ben született május 7-én, élt 96 évet. Június 27-én 14 órakor kísérjük utolsó útjára a református egyház szertartása szerint a zágoni otthonából, és a bikfalvi családi sírkertben helyezzük örök nyugalomra. Emlékét szeretettel őrizzük lelkünkben és gyászoljuk: Beczásy Zoltánné szülelelt Bereczky Márta és Bereczky Edit, leányai Mihály Beczásy Márta, unokája és férje, Mihály Beczásy Lajos, Mihály Beczásy Réka, dédunokája Dr. Simon Istvánné, sógornője Simon István és családja Simon Dezső és családja Gergely Sándorné, Simon Ágnes és családja Simon Endre és családja, testvére gyermekei Shapley Éva és férje, Calvin, teslvérének unokája. Számunkra tc sose leszel halott, örökre cini fogsz! 22. kép. Bálint Dénes, Sepsiszentgyörgy polgármestere gyászjelentője, 1934 23. kép. Simon Ilona tanítónő, B. E. édesanyja gyászjelentője, 2005 egyletek - kaszinók, a dalárdák, szakmai társulatok, nőegyletek, jótékonysági egyesületek stb. - megalapításához vezetett. Zágonban, tekintettel a „nagy számú értelmiségre s virágzó oskolákra" ezeknek a „rendes kifolyása érdekében" 1866-ban részvényesek (tagsági díj fizetők) bevonásával Olvasóegyletet hoztak létre. 15 3 „Célja: olvasás, kölcsönös beszélgetés, eszmecsere, érett vitatkozás által tisztázni vélekedését, helyes irányban vezetni a gondolkodását, s ez úton közvetlenül az egylet tagjainak, közvetőleg ezek által az egész közönségnek a közmívelődését emelni [...] eszközök, melyek által az egylet czélja felé halad: hírlapok, folyóiratok és könyvek. Ezeknek megválasztásában minden magánérdek félretételével örökké az egylet közczélja szem előtt tartandó. Megválasztja s megrendelésöket elhatározza a közgyűlés." 15 4 Az első gyűlésen több résztvevő közt ott volt a két falubeli lelkész, a katolikus kántor és két tanító. Az első 33 részvényes között ott találjuk a dédapákat, Bereczky Sándort és Gazda Lászlót, továbbá Bíró Eleket, Szőts Boldizsárt. A későbbi években a tagság új résztvevőkkel gyarapodott, köztük egy kisbíróval és egy cipészszel, valamint agyászjelentőkből is ismert Tattiás Ferenccel, Gál Antal, pókakeresztúri Nyárády Gerő és Csúz Tamás tanítókkal, Gál Tamással, Bereczky András nagyapával, Begidsán Manóval, Bereczky Józseffel, valamint Gazdajózseffel és Imreh Miklóssal, 15 5 ez utóbbi a házassági rokonság egyik felmenője lehetett. Az egylet elsőként a Falusi Gazda, a Népbarát, a Vasárnapi Újság és a Politikai Újdonságok című lapokat rendelte meg, de listája hamarosan további sajtótermékekkel és különböző szépirodalmi kiadványokkal bővült. Ezek címét alkalomról alkalomra pontosan feljegyezték. Beczássy Kristóf hasznosnak ítélte meg egy gazdasági szaklap járatását is. A nők számára regényeket szereztek be. A zágoni postahivatal 1884beli megnyílása után a lapokat magánszemélyek is megrendelték maguknak. Addig a küldeményeket Kovásznáról kellett átszállítani. Az egylet javára több ízben rendeztek műkedvelő előadásokat, bált, és szerveztek hangversenyt, amire a Dalkört és a Vegyes Dalkört hívták meg. 15 6 Részletesen kidolgozták a március 15-i ünnepség forgatókönyvét, és felügyelték annak megvalósulását. Sándor József képviselő kezdeményezésére a millennium alkalmából M/kes Emlékbizottságot hoztak létre, és nagyarányú országos gyűjtést szerveztek egy Mikes emlékoszlop felállítása céljából. A Zágoni dalkör egyletszerű felépítését jelzi tisztségviselői gárdája: volt elnöke (Szőts Albert), alelnöke (Farkas Károly, Gál Antal) tiszteletbeli alelnöke (Csúz Tamás), 153. Zágoni olv. jkv. I. Az első ilyen intézmények Erdélyben a reformkorban jöttek létre. Kézdivásárhelyen és Kovásznán 1842-től, Sepsiszengyörgyön 1855től működött hasonló. MÁLIK et alia 1899. 372.; TÓTH Szabolcs Barnabás 2010. 9-10. 154. Zágoni olv. jkv. 1-4. 155. Uo. 56., 74. 156. A dalárdák, azaz férfikar-egyesületek a különböző európai országokba angol kezdeményezésre, az 1840-es éveket követően jutottak el Európa különböző pontjaira. Terjedésüknek kedvezett a demokratikus-nacionalista szellemiség, http://www.kislexikon.hu/dalarda.html 120
