Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere
karnagya (Nagy Imre). Tagjai közt ott találjuk Gál Antalt csakúgy, mint Veress Dénes gépészt. Utóbbi az Ipartestületnek is tagja volt. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Varga József főparancsnoksága alatt működött. 15 7 A szenvedő emberek megsegélyezését Háromszéken 1871-ben Szentkereszthy Stephanie kezdeményezte, azt az általa alapított Zágoni Nőegylet fő céljául tűzve ki. 15 8 Ennek Gál Antalné volt a „buzgó alelnöke". A jótékonykodás erényként való felfogására vall az is, hogy a kisborosnyói idős Joós Elekné sz. Szilágyi Ágnest családja az egyháza, valamint a szegények és árvák támaszaként, istápolójaként mutatja be. Az asszony a sepsiszentgyörgyi Szegények Menedékháza számára egy ágyalapítványt tett. 15 9 A jótékonykodás a Bereczky családban sem volt ismeretlen fogalom. Bereczky András például 1905-ben 1000 koronás alapítványt tett a kolozsvári Siketnémák Intézete részére. 16 0 Fiát, Lajost egykori alma matere, a Székelyudvarhelyi Ref. Kollégium véndiák találkozójára több ízben is védnöki tisztség vállalására kérte fel, 16 1 csakúgy, mint a Nagyborosnyói Ref. Egyház tette, az orgonaszentelési-, illetve a Református Egyházi Dalárda jubiláris és zászlószentelési ünnepélyére. 16 2 A 19. század utolsó negyedében Sepsiszentgyörgyön jelentős kulturális intézmények nyíltak meg. 1883-tól kezdte működését a Jókai nyomda Részvény Társaság, melynek tevékenységét számos aprónyomtatvány és újság mellett 37 (könyv)cím is fémjelzi, Egyik első kiadványa Huszka József: Magyar díszítésű motívumok a Székely földön című könyve volt. 16 3 Ebben az intézetben Bálint Dénes igazgatósági-, pávai Vajna Miklós (1860-1933) felügyelő bizottsági tagságot vállalt. Vajna Miklós egyszersmind a Jókai nyomda tulajdonában lévő Székely Népnek, 16 4 az erdélyi magyar sajtótörténet egyik leghosszabb életű, Sepsiszentgyörgyön 1883-1944 között megjelenő hírlapjának is társszerkesztője volt. Sokoldalú munkásságáért II. oszt. magy. polgári érdemkereszttel tüntették ki. A 19. századi művelődési törekvések másik jeles háromszéki megvalósítása a Cserey Jánosné által 1875-ben alapított, 1879-ben a székely népnek átadott Székely Nemzeti Múzeum volt, melyet igazgató választmány vezetett. E választmányban alelnöki tisztséget viselt Bálint Dénes, és tag volt Péter Mózes tanár. A néprajzi gyűjtemények gazdagításához dr. Daday Vilmos és Barabás Samu hagyatéka is hozzájárult. Összegzés A Bereczky család gyászjelentő gyűjteménye alkalmat teremtett az egykor kiváltságos székelyek polgárosodási folyamatának, és 19. századvégi - 20. század eleji gazdasági, társadalmi, kulturális életének a felvillantására. A szereplő személyek életkörülményei és családi-rokonsági viszonyai azt példázzák, hogy módosulva bár, de továbbélt tudatukban a korábbi kiválóság tudata, mely a párválasztásban, hivatásban, tiszteletbeli és önkéntes feladatok felvállalásában, a művelődésben és szórakozásmódban egyaránt megmutatkozott. A polgári rendszerben ez a réteg járt elől a modernizáció előrevitelében, és az állami törvények által támogatott, sőt előírt intézményrendszerben is ez foglalta el a vezető tisztségeket. Kezdeményezte és irányította a korszakban divatossá vált önszerveződő társadalmi és kulturális egyesületeket. Egy- és ugyanazon személy egy időben számos hivatali és tiszteletbeli funkciót töltött be. E réteget véglegesen a kommunizmus számolta fel. Noha egyetlen tagját sem nézte jó szemmel, elsősorban a kulákoknak kinevezett birtokosokat és kereskedőket, valamint az osztályellenségnek tekintett papokat kínozta meg. Az igazságszolgáltatás órái - sajnos - még ma is ólomcipókban járnak. 157. Az önkéntes tűzoltó egylet szükségessége 1872-ben merült fel Sepsiszentgyörgyön. 1895 tavaszán megalakult a Háromszéki Tűzoltó Szövetség, mely a megyében hasonló funkciójú egyleteket szervezett. Zágonban csak a 20. században létesült hasonló. MALIK József et alia 1899. 375-376. 158. Ez az egylet megelőzte a sepsiszentgyörgyit, mely alapító ülését 1878-ban tartotta. A alapítványi pénzből 1885-ben Sepsiszentgyörgyön megvalósított Szegények Menedékházának a működtetését 1889-től 1897-ig a nőegyletre bízták. MÁLIK József 1899. 358., 363., 375. 159. Uő. 363. 160. Kolozsvár szabad királyi város tanácsának a polgármester által aláírt 10246-1905, illetve I 3965-1905. számú átirata értelmében. Kézirat, a család tulajdonában.. 161. A kollégium 317/1925 számú levele és 1929-ben szétküldött aprónyomtatványa. A család tulajdonában. 162. Ennek bizonyítéka egy 1930-ban keltezett aprónyomtatvány. Uo. 163. BARTHA Katalin-BERDE Zoltán 2010. 164. Ez 1909 előtt Székely Nemzet néven futott. 121
