Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere
20. kép. Idős zágoni báró Szentkereszty Béla gyászjelentője, 1925 A „Háromszéki Takarékpénztár Részvénytársaság" igazgatósága, felügyelő-bizottsága és tisztviselői kara a részvényesek nevében is mély megilletődéssel jelenti, hogy id. zágoni bíró SZENTKERESZTY BÉLA ur császári és királyi kamarás, nyűg. főispán, az intézetnek 12 éven át buzgó és szeretett elnöke folyó 1925. év augusztus 14-én d. u 2 órakor életének 75-ik évében váratlanul elhunyt. Temetése folyó hó 18-án d. e. 11 órakor lesz Árkoson. A közélet és társadalom egy köztiszteletben álló lelkes munkását, intézetünk az érdekeit mindig szivén viselő, gondos és lelkiismeretes elnökét veszítette el. Legyen áldott feledhetetlen emlékezete! Sft. Gheorghe—Sepsiszentgyörgy, 1925. augusztus 14. Qíj~jÖMI NYOMDA SlPSfi fel. 11 5 Zsigmond leánya, Szentkereszty Zsófia és családja a Bereczkyekkel szívélyes viszonyt tartott fent, olyannyira, hogy látogatták is egymást, sőt, a családjukhoz tartozó olthévízi Haller gróf révén műrokonsági kapcsolatba is kerültek: Bereczky Andrásnak ő lett a keresztapja. Foglalkozás és tiszteletbeli szerepvállalás a gyászjelentők tükrében A gyászjelentők a nőket rendszerint csak családi szerepkörükben említik, a férfiakat viszont foglalkozásuk és tiszteletbeli feladatköreik megnevezésével, melyek alapján a szereplő „úri" családok életének újabb részletei villannak fel. Katonai pálya A katonaszékelyek katonai pályára lépő utódai közül többen a szabadságért harcoltak. Például több honvéd vett részt az 1848-49-es szabadságharcban: így laborfalvi Benke András őrmester (21. kép), illyefalvi Imreh István és rétyi Gazda Károly hadnagyok és nagyváradi és teleki Horváth Ignác főhadnagy, valamint a Gábor Áron ágyúit működtető Joós Elek tűzmester, 11 6 aki „az oláh betörés második napján, 1916. augusztus 30-án, ellenséges katona golyója által szíven találva, kiszenvedett." O „a hosszú életén át összegyűjtött javait és a közérdeket véI 14. Uo. 387. I 15. Zágoni olv. jkv. 12. I. 116. Szabó é.n. http://bunker.gportal.hu/gindex. php?pg=7 8 I 1074 117. IMREH Miklós 1932.; 1938. 1940. delmezni próbálta." Nem tudjuk, hogy Sándor Áronné sz. László Vilma, aki 1919-ben a „hazájáért drága áldozatot hozott", pontosan miként halt meg. 1941 -42-ben uzoni Béldi László m. kir. főhadnagy „a leszakított déli magyar ősi föld visszaszerzéséért halt hősi halált", valamint Jakó István, vitéz, a gyergyótölgyesi 21. honvéd zászlóalj árkász század vitéz katonája „a katonakötelességek teljesítésének a mezején hirtelen elhunyt. A haza iránti szeretet lelkesedésével indult el teljesíteni a magyar embernek ma legszentebb kötelességét, s Isten kegyelme arra hívta el, hogy Csaba királyfi katonája legyen." Hivatásos katonatiszt volt a Zágonba nősülő Pröhle Gusztáv (1884-1931) tartalékos százados, a Trianon után Budapestre kiköltöző Imreh Miklós (1891-1966) tiszti állatorvos, aki a Magyar Katonai Szemlében több szakcikket írt." 7 A pákéi Bitay Tamást (1857-1926) csendőr járásőrmesterként nyugdíjazták, pávai Vaj na Miklóst (1860-1933) határ rendőrtanácsosként. Gazdálkodók és hitelintézetek A foglalkozások körében alapvető szerepet játszott a földbirtokosi gazdálkodás. A halotti jelentésekben 17 földbirtokost számoltunk, akiknek egy részét név, vagy településhely szerint már megemlítettük. Ez a szám - mint bármelyik másik - esetleges. Köztük alig van olyan, akinek a neve az 1897-es Gazdaczimtárban szerepel. 11 8 Ilyen példá15
