Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere
21. kép. Benke András, 1848-as honvédőrmester, B. E. dédanyja testvérének a gyászjelentője, 1897 ul Étfalván Benkő Sándor, 131 holddal, benne 92 szántóval, Eresztevényen Benke András, a Gazda ági dédanya testvére, 238 hold szántóval és 2640 hold erdővel, amit halála után két fia, Béla és Géza örökölt. Gyakori az említett századvégi statisztikában, hogy a megfelelő helységben azonos család-, de más keresztnevű személy szerepel, így például. Kovásznán öt Deák nevű birtokos családból egyik sem Benedek, mint a gyászjelentőben. Zágonból egyetlen Bereczky sincs feltüntetve a Gazdacímtárban, viszont van tizenegy más birtokos, köztük a Beczássy család három tagja 3500 körüli hold földdel. A róluk szóló gyászjelentőket B. E. nővére, egyik leszármazottjuk felesége őrzi. Szintén a Gazdaczímtárból tudjuk, hogy Gazda Gábornak 238 hold szántója és 2337 hold erdeje volt, 11 9 Gazda Gyulának szintén 1735 hold erdeje, de erről egyikük halotti jelentésében sincs szó, csak kinek-kinek csak az értelmiségi pályájáról. Hasonlóképpen Joós Elek földbirtokosi mivoltáról sincs szó, pedig ő, utódai tudomása szerint kb. 450-700 hold termőfölddel és sokkal több erdőbirtokkal rendelkezett. 12 0 Bereczky Lajos gyászjelentőjébe azért nem írták be birtokos foglalkozását, mivel a román állam 1945ben jogtalanul megfosztotta földjeitől, amiért ráadásul meg is hurcolta. Az itt felsoroltak földje mind meghaladta a száz hold birtoknagyságot, így nem paraszti, hanem földesúri birtoknak tekinthető. 12 1 Háromszéken a 19. század végén a gazdaságoknak csak az I %-a volt 100 holdon felüli, de ebbe a közbirtokossági területek is beleértődtek. A magántulajdonú földbirtokok területe alig haladta meg a köztulajdonlásúakat. A 100 holdon felüli gazdaságok területének 42, 48%-a volt 100 holdon felüli magánbirtok. 12 2 A földbirtokos foglalkozás mellett ketten egyszersmind kereskedők is voltak, és még hárman emellett takarékvagy hitelszövetkezeti pénztárosok vagy éppen igazgatók. A gazdálkodásban többen szakképesítést szereztek, így laborfalvi Benke Béla, Benkő Sándor, és mint a családtörténetből láttuk, Bereczky Lajos is. Két főfoglalkozású zágoni kereskedő nevével találkozunk, Szőts Boldizsáréval a dédés Izsák Dénesével a nagyszülők generációjából. A Háromszéken 1887-től állami felügyelet alá kerülő erdőgazdálkodás 12 3 egyik magas rangú tisztségviselője volt Földes Tamás (1864-1926) főerdőtanácsos. 12 4 A feudalizmus megszűntével megváltozó gazdasági szükségletek: az ingyenmunka helyett a pénzes munkaerő alkalmazása, valamint a racionálisabb, belterjesebb, gépesített mezőgazdasági üzem kialakítása tőkebefektetést tett szükségessé. Ez a hitelrendszer kiteljesedése előtt csak nagyon keveseknek sikerült, a legbefolyásosabbaknak, akik a községek, egyházak vagy a gyámhivatal nem túl gazdag tartalékaiból kölcsönözhettek alacsony kamatláb mellett. Az uzsorakamat ugyanis csődbe vitte a kölcsönzőket. Az erdélyi hitelrendszer kialakulásának és fejlődésének útját EGYED Ákos dolgozta fel. A takarékpénztárakba, akárcsak a bankokba, hitelszövetkezetekbe összegyűjtött pénztőke, a hitelezés révén kamatjaival megszaporodva a nagyobb részvényesek számára tőkefelhalmozást tett lehetővé. A hitelintézetek száma, néhány korábbi elszigetelt esetet leszámítva, a dualizmus korában futott fel: 1867-1873 közt 43, majd 1881-1900 között 185, 1901-1909 között további 165 bank- és takarékpénztári részvénytársaság keletkezett. A hiteltőke szempontjából gyengén fejlődő Háromszéken 1868-ban létesült a Kézdivásárhelyi Takarékpénztár, 1876-ban a sepsiszentgyörgyi Háromszéki Takarékpénztár Részvény Társaság, 12 5 majd 1885-ben a Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár Részvény Társaság. A megyeközponti intézet kezdeményezésére 1883-ban megalakult az Erdővidéki-, illetve a Kovásznai Takarékpénztár is. 12 6 A Háromszéki Takarékpénztár Rt. számos gyászjelentője e részvényes alapon működő intézetnek a kapitalista gazdálkodásban játszott szerepét sejteti. Értesített e bank a „12 éven át buzgó és szeretett elnökéről, br. Szentkereszty Béláról, aztán Császár Domokos, dr. Daday Vilmos, Bálint Dénes, ifj. Nagy Elek és pávai Vajna Miklós nevű igazgatósági tagjairól, (akik ezt a tisztséget 36, illetve 22, 12, 22, és nem jelzett évig viselték), továbbá egy 34 éven át működő főtisztviselőjéről, Mélik Istvánról, meg a „26 éven át nagyrabecsült lelkiismeretes munkásáról", sepsiszentiványi Szent-lványi Miklósról, és hasonlóképp a 28 éven át felügyelő bizottsági tagjáról, majd jogtanácsosáról, dr. Künnle Tivadarról. A vállalati tőkét a részvénytársasági formában a vállalkozói társaság közösen fektette be. A Kovásznai Takarékpénztár egyik igazgatósági tagjának, Szőts Boldizsárnak (1840-1902) a haláláI 18. Mezőgazdasági statisztika. 1897. A háromszéki adatokat lásd a 474-478. lapokon. 119. Uo. 476-477. 120. http://www.online-peticiok.in fo/index.php?option = com_content&view = article&id = 7l3%3Aa-joosok-kisborosnyoiosszejovetele&catid= 19%3Aszekely-martirok-parkja&lang=hu 121. EGYED Ákos 1981. 195., 197. 122. Uo. 194-197. 123. Az 1879-es erdőtörvény az okszerű erdőgazdálkodás biztosítása érdekében állami felügyelet alá utalta az erdőket. Háromszéken 1887-ben létesült a m. kir. erdőhivatal, és területi erdőgondnokságai. Zágon a Nagyborosnyói Erdőgondnoksághoz tartozott. KOCSI János 1899. 204. 124. A ranglista státuszai közt az erdőfelügyelőnél magasabb rangú volt az erdőtanácsos, és afelett állt a főerdőtanácsos. http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/MT/826/834Ffn =document-frame.htm&f=templates&2.0 125. EGYED János 1981. 175., 180. 16
