Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere
290 hold közbirtokossági erdő illetményhez volt jogosult, melyet saját maga és négy gyermeke között osztottak fel. 8 7 Az erdőtagok közti határokat térképen is meghatározták. A naplóbeli feljegyzések egy része hitelügyletekről szól: a jövedelem egy részét részvényekbe fektették, mely után osztalékot kaptak. 1929-ben 124 részvényük 88 volt, a sepsiszentgyörgyi Háromszéki Takarékpénztárban 8 9 42, a Vásárhelyi Kisegítőben 50, a Kézdivásárhelyi Nagy takarékban 22 db, a Siculiánál 9 0 10 db. Ugyanakkor bizonyos jövedelmeiket, például a Bereczky Sándorné hagyatékából származó sírkőpénzt, vagy a gyermekek nevén levő kaszálók haszonbérét kötvényekbe 9 1 fektették. Például 1933-ban a Sepsiszentgyörgyi-, valamint a Kézdivásárhelyi Takarékpénztárban 72 kötvényük volt, s még továbbiak a szentiványi molnárnál, a Zágoni Hitelszövetkezetnél és a Siculiánál. Egyik banktisztviselő rokonuk számításai szerint 1918-1936 közt a gyermekei földjei, fejenkénti 1-9 hold szántó, valamint a 3-9 hold kaszáló takarékpénztárban elhelyezett haszonbérének kamatos kamata 60-60%-os növekedést hozott. De el is veszhettek az ilyenszerű befektetések. Például Bereczky Andrásék az első világháború kitörésekor, „a haza megvédésére" rengeteg hadikölcsönt adtak, melyről bőröndnyi elismervényt őriztek. Emlékezet szerint a több száz papír mindenike egy-egy pár ökör árát érte. A magyar állam 500/ M. E. 1941. számú rendelete értelmében a hadiköltségkötvényeket, azok záros határidőn belül való bejelentése és letétbe helyezése esetén, 5%-ban „valorizálták" és átcserélték, és a becserélt kötvényekért abban az évben 3% osztalékot fizettek. 9 2 Ez a vagyon az 1944-es meneküléskor bombatámadás következtében elpusztult. A Kézdivásárhelyi Takarékpénztárnál néhai Bereczky Andráséknak még 1946-ban is volt 40 részvényük, melyeknek az intézmény a közgyűlés tájékoztatása érdekében történő ideiglenes letételét kérte. 9 3 Ezek későbbi sorsát nem ismerjük. A gyászjelentők címzéséből az derül ki, hogy Bereczky András egyszerre volt földbirtokos és kereskedő: hizlalt marhákkal és szesszel kereskedett, előbbieket a bécsi piacra juttatta. Halála után Lajos fiára hárult át a földbirtokos gazdaság vezetése. Bereczkyné Gazda Mária bevezette naplójába az általa kiadott vagy behozott pénzösszegeket is (például az eladott ölfa, marha, gabona és szesz ára stb.). Bereczky Lajos mintagazdaságot vezetett: ebben gépekkel és begyakorolt cselédekkel végezték a különböző munkákat. Muraközi lovak húzták a legmodernebb, amerikai gyártmányú kötöző-aratógépet. Volt még vető-, kapaszerű végekkel ellátott földporhanyító-, gereblyéző- és kaszálógépe, továbbá hengerei, tárcsája. A különféle mesteremberekkel (például kováccsal, kerekessel, kádárral, asztalossal) évi szerződéses kapcsolatban állt. Mintegy 30 számos állat, köztük 10 bivaly, igáslovak, kocsi- és hátasló, továbbá nagyon sok disznó és 150 juh képezte az állatállományt, főként a trágyájuk miatt volt fontos a tartásuk. A szénát a fél falu készítette fel, harmadában. A háztartási tennivalókat testvére, Bereczky Mária irányítása alatt két szolgálóval és bejárónőkkel végeztették. A szegényebbeknek minden napra tudtak munkát biztosítani. A nagyszámú cselédnek, bivaly- és juhpásztornak évente 14 disznót is levágtak, és évi kétszer két szekér gabonát őröltettek és sütöttek meg kenyérnek. Tej, túró, vaj, kenyér, mezőgazdasági termény szükségen felül volt. Valamennyi tejet kiszegődtek a faluba, a szerződéses munkásokat igényeik szerint terményben is fizették. A fennálló viszonyok közepette mintagazdasága mégsem tudta meghaladni az önellátás fokát. Trianonnal a korábbi piacok elvesztek, nem volt, ahol értékesíteni tudta a javakat. Az 1940-1944 közti időszak országos szervezésű Futúra RT 9 4 intézményes piacot biztosított a gabonafölösleg számára, de nincs adatunk arra, hogy evvel a lehetőséggel Bereczky Lajos milyen mértékben élt. Ali. világháború elvesztésekor, 1945-ben a román állam által létrehozott hivatal, a CAS8/ 9 5 Bereczky Lajost ellenségnek minősítette, elkobozta a család javait: gazdasági szerszámait, használati eszközeit és birtokait, földjeit 100 szegény ember között kiosztotta, 9 6 és őt magát nyolc hónapra bezárta. Ezt a jogtalanságot per útján még sikerült orvosolnia, de 1947-ben, a kollektivizáláskor is87. László nevű fia ekkor már nem élt, és a részét bizonyára halálakor megkapta a családja. Az arányosítási tervezetet 1909-ben, Kézdivásárhelyen állították össze, 1909. szept. 15-én. Kézirat, a család tulajdonában. 88. Részvény vásárlásakor tulajdonrészt szerzünk a részvényt kibocsátó cégben. Jövedelemre két módon tehetünk szert. Egyrészt jogosulttá válunk a cég által fizetett osztalékokra, illetve valamikor a jövőben magasabb árfolyamon eladhatjuk a részvényt. A részvény árfolyamának esése, illetve a cég csődje esetén veszteségünk keletkezik. Az osztalékfizetések időpontjáról és az osztalék mértékéről nincsenek előre információink, arra csak a múltbéli adatok alapján tippelhetünk, http://www.tozsdeanalizis.hu/index.php/tudastar/37-tudastar/58-koetveny-kontra-reszveny-mi-a-kueloenbseg 89. Az alább felsorolt hitelintézetekről lásd a Gazdálkodók, hitelintézetek.c. alfejezetet. 90. A „Siculia" Altruista Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság a Székelyek Kolozsvári Társasága kezdeményezte, a Székelyföld anyagi megsegítésére indult mozgalom. Célja egy olyan szerv létrehozása, mely egyrészt piacot keres a Székelyföld termelésének, másrészt megszervezi a hazai termelőket, s e munkálatokra olcsó tőkét állít be. Erdélyi Fiatalok. II. évf., 1931,4. szám, (május-június), I 13-1 14. http://erdelyifiatalok. adatbank. transindex.ro/?action=targymut&szid = 54 91. A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Kibocsátója (adós) kötelezi magát, hogy a megjelölt pénzösszeg kamatát és magát a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, jogosultjának, a megjelölt időben és módon megfizeti. http://www.tozsdeanalizis.hu/index.php/tudastar/37-tudastar/58-koetveny-kontra-reszveny-mi-a-kueloenbseg 92. IMREH Miklós 1942. dec. 12-én keltezett levélbeli tudósítása. Kézirat, a család tulajdonában. 93. Bereczky Andrásnak és nejének címzett hivatalos levél 1946 aug. I 3-án. Kézirat, a család tulajdonában. 94. Lásd http://www.mosonvarmegye.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/a-futura-tortenete.html 95. A CASBI, teljes nevén Casa de Administrare °i Supraveghere a 8unurilor Inamice, Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Pénztár' 1945-ben jött létre, a román-szovjet fegyverszüneti egyezményt követően, és egyik tevékenysége az ellenséges államok és polgáraik javainak elkobzása, zár alá tétele volt. 96. KISS Edit 2003. Zágonban ugyanekkor Albu Gyula földjét 48, Pröhle Gusztávét 25, íjak Jánosét úgyszintén 25, Szombathy Gyuláét 61 család közt osztották fel.
