Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere
15. kép. Gazda Márika része apja örökségéből. Telekkönyvi kivonat, keltezetlen I 6. kép. Részlet Bereczky Andrásné naplójából tárbeli elhelyezkedésének, funkciójának és kiterjedésének vagy értékének pontos feltüntetésével 8 3 (15. kép). Ennek a hasznosítási módjairól Bereczky Andrásné Gazda Mária anyja és férje elhalálozása után, 1917-től 1943-ban bekövetkezett haláláig pontos nyilvántartást, gazdasági naplót vezetett 8 4 (16. kép). A különböző falvakban több tagban fekvő földek változatos módon történő hasznosítása után befolyó jövedelem méltányos tulajdonoshoz juttatása ugyanis pontos számontartás nélkül nem lett volna lehetséges. Ugyanez a napló az ő három árvája örökségének hasznosításáról is rendről-rendre beszámol. Ezeknek 30-30 hold járt, míg az anyjuk részét a sajátszerzésű földjei 100 hold fölé emelték. A fő jövedelmi forrást a család dobollói, lisznyói, kilyéni, kökösi, papolci és zágoni birtokai képezték. Volt rá eset, hogy parcellák cseréjével könnyítettek a szerteágazó elszámolási kötelezettségeiken. Például a nagyanya a lisznyói földjét az oda férjhez ment testvérével zágoni földparcellára cserélte el. Több területet haszonbérbe adtak ki, így többek közt a Kertalja- és Kenderfóldet, a papolci és kökösi szántót, a kökösi bennvalót és erdőőri házat, a Gazda malmot. Utóbbiért 26 zsák gabonát kaptak. Egy másik, nyilván apróbb területért egy-két évente csak egy zsák búzát és rozst, egy kaszáló részért pedig csupán egy véka diót. Évről évre újraszerkesztett térképen rögzítették a bérlők nevét. Gyarapodhatott vagy fogyhatott a vagyon szerzés/eladás útján is. A családtagoknak elővásárlási joguk volt. Például egy fennmaradt adás-vételi szerződés szerint Bereczky Andrásné Gazda Mária anyjától, Benke Zsuzsannától 1903-ban 400 koronáért 12 földparcellát vásárolt. A megfelelő földdarabokat a királyi járásbíróság az új tulajdonos számára telekkönyvileg bekebelezte. 8 5 1937ben Bereczky Lajos Sepsiszentgyörgyön Klinger Henrytől, a háziipari szövöde tulajdonosától vett meg 20 hold földet, melynek a haszonélvezeti jogát anyjára és a gondnoksága alatt levő testvéreire, Bereczky Máriára és Gáborra íratta. 8 6 Ritkábban el is adtak egy-egy darab földet, más esetben csak a termését (szénáját, fáját). Például saját erdeik egy részét kitermelésre eladták, de még így is maradt vagy 37 holdjuk. Erdőik jól jövedelmeztek. Ezek egy része közbirtokossági kezelésben volt, így a Bóta, a Kétágkatonaság, meg az Úrbéres erdő, más részük saját tulajdont képezett, így például a Bikfalvi cserés, a Kökösi erdő. (Lajosbérc). Az 1909-ből keltezett hivatalos arányosítási tervezet szerint a dédanya összesen 10, 48 ősi telek után járó 83. Gazda Márika öröksége, részlet. Cím nélküli, 5 lapos jegyzék. Kézirat, a család tulajdonában. 84. Özv. Bereczky Andrásné naplója, Cím nélkül. Kézirat, a család tulajdonában. 85. 1903-ban Kovásznán keltezett királybírói végzés. Kézirat, a család tulajdonában. 86. Bereczky Lajos nyilatkozata 1937. február 15-én. Kézirat, a család tulajdonában. 109
