Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere
14. kép. Zágoni község képviselő testülete Budapesten, az első magyar országzászló átvétele alkalmából. Ülő sor balról jobbra: Próhle Gusztáv földbirtokos, Barabás Gábor, református lelkész, 3. ? 4. Barabás Andor, Háromszék megye alispánja, 5. ?, 6. Bartalis János, jegyző, 7. Bereczky Lajos, földbirtokos, a Zágoni Magyar Párt elnöke. Ülő sorban balról a 4. Barabás Károly zágoni bíró. A többiek budapestiek A rokonsági kör újabb birtokos családjainak feje a Maksay lányok révén a bitai Vargha Sándor (1885-1924), illetve az alsócsernátoni Kelemen Gábor, 8 1 valamint az egyik Bálint lány révén a Beszterce megyei Szabó Sándor. Két család Budapesten élt, itt a férfiak székesfővárosi nyug. polgári iskolai igazgató-, illetve katonai állatorvosi tisztséget töltöttek be, a többiek itthon, Háromszéken gazdálkodtak, illetve végeztek értelmiségi munkát, tisztviselősködtek vagy tanítottak. A földbirtoklás nem zárta ki a magas képzettséget igénylő hivatal betöltését: Szabó Sándor például megyei főépítészi beosztásban dolgozott. A községi Magyar Párt elnökeként és községi képviselőként Bereczky Lajos sem hiányzott a közéletből. 1940-ben, Észak-Erdély visszaadásakor, tagja volt annak a küldöttségnek, mely Budapestről elhozta az első magyar országzászlót. Ezt a határszéli Zágon községben tűzték ki elsőként. (14. kép). Ekkoriban történt, hogy „jó magyarként" a magyar hatóságoknál a falujabeli románok érdekében közvetített. A Bereczky család gazdálkodása a 20. század első felében A Bereczky család vagyonának történetéről keveset tudunk. Annyi biztos, hogy nagy része öröklés által szállt az utódokra. Elsősorban az elhunyt családfő volt az örökhagyó. így történt ez B. E. déd- és nagyszüleje, Gazda László (f 1901 előtt) és Bereczky András (f 1916) nagyapa esetében. De lehetett örökös nélkül elhunyó oldalági rokon, így Gazda Gyula (+ 1925), illetve az özv. Bíró Gyuláné Gazda Emmát (t 1893) nem sokkal túlélő kisfia. Az örökösök a rájuk maradt vagyont megosztották maguk között, illetve a már előre kiadott értéket elszámolták egymás között (betudták egymásnak). 8 2 Például egy keltezetlen jegyzékből megtudjuk, hogy az örökölt egyik tag fele özv. Gazda Lászlóné Benke Zsuzsannáé, a többi az öt gyermekéé volt. Ez utóbbi részt, mely bikfalvi, zágoni és kökösi kaszálókat foglalt magába, öt arányos nyílra osztották fel, személyre szólóan meghatározva, hogy ki melyik nyilat kapja, az azon levő parcellák helyrajzi számának, ha81. Esküvői értesítésük 1923. május havi keltezésű. Aprónyomtatvány, a család tulajdonában. 82. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981. 120. 108
