Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Bálint János: Egy bükkaranyosi lakóház bontása

15. kép. 12-13. századi lakóház sövény falra utaló nyomai 10. NÓVÁK László 1992. 90. I I. FODOR István 1989. 34.

old.-on veremházról ír, melyben ötvös műhely működött. 14. kép. Fonyód-Bélatelepen feltárt 9-13. századi lakóház sövény lelete (HORVÁTH Béla, 1968.) nőségű anyagot csak látszó szerkezeti elemként használtak. NÓVÁK László a 17-19. századi nagykőrösi házakról írt művében említi: „ ... vessző a fonáshoz helyben, de nagy mennyiségben Ócsárol, tölgyfa Erdőhátról ..." került az építkezésekhez.

1

0 Ezekhez az anyagokhoz lerakatoknál, vásárokon is hozzá lehetett jutni, gyakran előre legyártva, méretre faragva. A szakirodalom nagy teret telt szentelt a paticsfalú épületek ismertetésének. Egyetértenek abban, hogy a „sövényfal a legrégibb és leggyakoribb vázkitöltő szerkezet a népi építészetben" és a „napszámos, kisbirtokos emberek háza" épül ilyen szerkezettel. Fentiek igazságát elismerve hozzáteszem, hogy az ágasfás, talpszelemenes falszerkezet az egyetlen, melyet az ember minden mesterségbeli tudás nélkül, szerszámnak alig nevezhető eszközökkel is alkothatott magának. A leírásokból kiderül, hogy a létező legegyszerűbb favázas szerkezet részméretei tradicionálisan kialakultak, hozzávetőlegesen azonosak. Könnyű szerkezetről lévén szó, a falak tehermentesítésére ágasfás élszelemenes tetőt alkalmaztak. A tetőfedésre alig térnek ki a szerzők hiszen ilyen leletet a legritkábban találnak. Leginkább zsúpfedést, ritkábban nádfedést és taposott szalmafedést említenek. Utóbbihoz megjegyezném, hogy az általam ismert paticsfalú épület egyike sem alkalmas taposott szalmafedésre, mert tetőhajlási szögük következetesen a szükséges 60°-nál jóval kisebb, laposabb, alig éri el a 40-43°-t. A túl nagy terhelést sem bírná el egy ilyen könnyű szerkezet, hiszen a taposott szalma m

2-ként egy mázsa terhelést jelent, átázottan két mázsát, amire télen még vastag hó is esik. A taposott szalmafedésre igen jó példákat láthatunk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum FelsőTiszavidék tájegységben, ahol erős talpas és gerendavázas, doboz szerkezetű házakat fedtek ily módon. A középkori lakóházak régészeti feltárásainak vizsgálata alapján nyilvánvaló, hogy egész Európában veremházakban lakott a földműves népesség." A földbe mélyített lakótér oldalait cölöpökkel, gerendával, fonattal bélelték ki, és gyakran tapasztották. Tetőnek ágasfás, gerinc szelemenes szerkezetet alkalmaztak. A régészek közül sokan említenek a 9-1 I. századi épületek ásatásainál „nagy méretű, sövényfonat lenyomatú paticsdarabok"-at, sövényfonatra utaló karó lyuk sorokat a leletek között, de keve74