Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Bálint János: Egy bükkaranyosi lakóház bontása

15. kép. 12-13. századi lakóház sövény falra utaló nyomai 10. NÓVÁK László 1992. 90. I I. FODOR István 1989. 34. old.-on veremházról ír, melyben ötvös műhely működött. 14. kép. Fonyód-Bélatelepen feltárt 9-13. századi lakóház sövény lelete (HORVÁTH Béla, 1968.) nőségű anyagot csak látszó szerkezeti elemként használ­tak. NÓVÁK László a 17-19. századi nagykőrösi házakról írt művében említi: „ ... vessző a fonáshoz helyben, de nagy mennyiségben Ócsárol, tölgyfa Erdőhátról ..." ke­rült az építkezésekhez. 1 0 Ezekhez az anyagokhoz leraka­toknál, vásárokon is hozzá lehetett jutni, gyakran előre le­gyártva, méretre faragva. A szakirodalom nagy teret telt szentelt a paticsfalú épületek ismertetésének. Egyetértenek abban, hogy a „sövényfal a legrégibb és leggyakoribb vázkitöltő szerke­zet a népi építészetben" és a „napszámos, kisbirtokos emberek háza" épül ilyen szerkezettel. Fentiek igazságát elismerve hozzáteszem, hogy az ágasfás, talpszelemenes falszerkezet az egyetlen, melyet az ember minden mes­terségbeli tudás nélkül, szerszámnak alig nevezhető esz­közökkel is alkothatott magának. A leírásokból kiderül, hogy a létező legegyszerűbb fa­vázas szerkezet részméretei tradicionálisan kialakultak, hozzávetőlegesen azonosak. Könnyű szerkezetről lévén szó, a falak tehermentesítésére ágasfás élszelemenes te­tőt alkalmaztak. A tetőfedésre alig térnek ki a szerzők hi­szen ilyen leletet a legritkábban találnak. Leginkább zsúp­fedést, ritkábban nádfedést és taposott szalmafedést em­lítenek. Utóbbihoz megjegyezném, hogy az általam is­mert paticsfalú épület egyike sem alkalmas taposott szal­mafedésre, mert tetőhajlási szögük következetesen a szükséges 60°-nál jóval kisebb, laposabb, alig éri el a 40-43°-t. A túl nagy terhelést sem bírná el egy ilyen kön­nyű szerkezet, hiszen a taposott szalma m 2-ként egy má­zsa terhelést jelent, átázottan két mázsát, amire télen még vastag hó is esik. A taposott szalmafedésre igen jó példákat láthatunk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felső­Tiszavidék tájegységben, ahol erős talpas és gerendavá­zas, doboz szerkezetű házakat fedtek ily módon. A középkori lakóházak régészeti feltárásainak vizsgá­lata alapján nyilvánvaló, hogy egész Európában veremhá­zakban lakott a földműves népesség." A földbe mélyített lakótér oldalait cölöpökkel, gerendával, fonattal bélelték ki, és gyakran tapasztották. Tetőnek ágasfás, gerinc szele­menes szerkezetet alkalmaztak. A régészek közül sokan említenek a 9-1 I. századi épületek ásatásainál „nagy mé­retű, sövényfonat lenyomatú paticsdarabok"-at, sövény­fonatra utaló karó lyuk sorokat a leletek között, de keve­74

Next

/
Thumbnails
Contents