Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Bálint János: Egy bükkaranyosi lakóház bontása
sen merik kimondani, hogy ezeknek a házaknak mai értelemben vett felmenő falai lehettek. Pedig ennek néha kényszerű okai is lehettek. Egy ilyet említenek a FonyódBélatelep ásatásánál, ahol a laza talaj, a magas talajvízszint nem tette lehetővé a mélyített gödörház építését, csak a felszíniét. 1 2 A veremházak tetőfedését a leírások szerint gyeptéglával, földterítéssel oldották meg. Ezzel a módszerrel (véleményem szerint) 5-15 évig volt lakható a ház, tehát nem végleges, de huzamosabb tartózkodást, helyben maradást feltételez. Használatát igazolja a stabilitás, a jó hőszigetelés, és talán a rejtőzködés igénye, hiszen az ilyen lakhely teljes egészében beolvad a természetes környezetbe. Amennyiben csak rövid időre volt lehetőségük a letelepedésre, akkor bizonyára a kevesebb munkát igénylő, gyorsabban elkészíthető, olyan könnyebb tetőfedő anyagot vettek igénybe, mint a nád, szalma, széna stb. A felszíni könnyűszerkezetes épületeknél hazánkban nem használták a földdel való tetőfedést. A gyenge, magas falazat alkalmatlan volt az irdatlan nagy teher hordására, és az ilyen épület a széllökéseknek sem tudott ellenállni. A kérdés az, hogy a feszíni házak elterjedésének, általánossá válásában mekkora szerepe volt mezőgazdasági termelékenység növekedésének, a szalma felesleg megjelenésének, valamint a földhöz kötöttség tudatosodásának, a nád és a sás használatának, újabb kévekötési technológiák megjelenésének. A 12-13. század lakóházainak ásatásánál igen sok felszíni, több osztatú, ágasfás, paticsfalú épület nyomait térképezték fel, melyek hasonlósága vitathatatlan a bükkaranyosi házunkkal. 16. kép. Az épület bontások „egyéb" veszélyei Végezetül egy ideillő idézet a szakirodalomból: „... és Bükkaranyoson, ahol a kamarai uradalom 1813-ban kénytelen volt megállapítani: »Tapasztalván, hogy az Uradalomban a Házas zsellérek mód nélkül szaporodnak, és házaikat az erdőnek nagy kárával többnyire fábúl készítik: arra való nézve mivel különben is az ilyen házas zsellérek az Uraságnak inkább kárára, mintsem hasznára szolgálnak a további építéstűi egy átallyán fogva keményen tiltanak és tsak olyanoknak fog az Uraság részint kemény matérialékbul az az kőbűi új házat építeni engedni, a kik az Uradalom javainak elő mozdítására a tellyeségben hasznosnak lenni meg ösmértetnek. 1813. «'" 3 17. kép. A tetőfedés bontása 12. BALASSA M. Iván 1977. 348. 13. BALASSA M. Iván 1994. 105. 75
