Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Bálint János: Egy bükkaranyosi lakóház bontása

I I. kép. Nagykőrösi lakóház járófelület kutatás (SABJÁN Tibor, 1998.) szét. Az oszlopok alsó vége 4-5 cm-rel a padlószint alatt egy 20-30 cm magas (három, vagy négy sor) 45x45 cm alapterületű, felső síkjában vízszintbe hozott, égetett tégla anyagú falazott oszlop alapozáson állt. Az alapozás eredetiségéhez kétségek nem merültek fel. Tehát az oszlopok sohasem voltak földbe ásottak. A szerkezet merevségét felül a stabil koszorú gerenda, alul meg csak a 38-50 cm vastag sárfal biztosította. A létraszerkezet kötőfáit hézagosan (3-4 cm) és függőlegesen befeszített 0 2—4 cm-es kéregtelenített keményfa ágakkal fonták be. A fonat alsó végeit az alapozástól indították. Az egész szerkezet annyira kiérlelt, korrekt, hogy tanítani való iskolapéldája a fonatos, tapasztott falak készítésének. Második analóg épületként a Nagykőrös, Tinódi utca 6. sz. (Pest megye) alatt álló lakóházat mutatom be: - Bontási dokumentumok Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre. -A bontást vezette 1998. április elején SABJÁN Tibor néprajzos-építész muzeológus, segítségére volt BÁLINT János építész, DEI M Péter fotós és egy napra PÁLÓCZI HORVÁTH András, TAKÁCS Miklós régészek. - A lakóház a 18-19. század fordulóján egy zsellér telkén épült. Nem vonható kétségbe a hasonlóság a bükkaranyosi lakóházzal. Beosztása szoba-konyha- kamra. Az eredetileg a téglalap alakú épület külső falai tapasztott fonattal készültek, míg a konyha három oldala vályog téglával falazott. A körítő falak tölgy ágasai a sarkoknál, falcsatlakozásoknál és a távolságok felező pontjában helyezkednek el. Az ajtók külön gerenda tokkal (ácstok), az ablakok szintén külön pallótok kerettel - talán a fonat utólagos kivágásával - kerültek elhelyezésre. A fal ágasainak alsó végét, 70-80 cm-t a földbe ásták, felső részét pontosan a koszorú gerenda keresztmetszeti méretére vésték. A függőleges, kör keresztmetszetű és hasított tölgy karókat (karótáv 30-50 cm) felül a koszorú gerenda fúrt lyukaiba helyezték, alul 10 cm mélyen a földbe ásták és kövekkel, cseréppel felékelték. A tető gerinc12. kép. Nagykőrösi lakóház, feltárt paticsfal (SABJÁN Tibor, 1998.) szelemenjét három tölgy ágas tartotta, melyeket 80-100 cm-re a földbe süllyesztettek. A tetőtérben látszó, de még a befalazott ágasokat is gondosan lesarkalták és formára faragták, felső végüket cca. 21x23 cm keresztmetszetű (az eredeti) élszelemen méretére vésték. A talált kör keresztmetszetű fenyőfa szelemen bizonyosan utólagos. Az eredetileg egy darab elemként beépített mestergerendát gondosan megmunkált külön ágasok (három darab) tartották, melyek a falak tengelyébe épültek be. így adódott, hogy a mestergerendát hordó középső ágas mellett foglalt helyet a taréjszelement tartó középső, külön ágas is. A másik kettőt a falon kívül a mestergerendát alátámasztó ágasok előtt találtuk. A vízszintes fonat ( 0 2-4 cm) hasított keményfa ágai 3-4 cm-es hézagokkal alkották a falszerkezetet. A faanyag vizsgálata alapján érezhető a törekvés az anyagtakarékosságra. Egyenes jó miI 3. kép. Nagykőrösi lakóház, tetőfelmérési részlet 73