Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Bálint János: Egy bükkaranyosi lakóház bontása

iíér-A^fCÜ 8. kép. Építészeti felmérés, keresztmetszet (WISOLITH János, 1971.) Alábbiakban csak két példát ismertetek, de a felkészülés időszakában természetesen minden ilyen szerkezetű objektum anyagát megtekintettük Adattárunkban. Alábbi két analóg épületünk ugyan újabb bontást mutat be, de építési idejüket tekintve és szerkezetükben ezek állnak a legközelebb a bükkaranyosi lakóházhoz. Jármi, Kossuth utca 32.sz. Szabolcs-Szatmár megye. - A bontási dokumentáció az SzNM-MNÉA- 4014 sz. alatt található Szentendrén. - A bontást vezette 1994. november végén PÁLL István, a Nyíregyháza-Sóstó Múzeumfalu igazgatója, 10. kép. Jármi lakóház, paticsfal részlet (PÁLL István, 1995.) 9. kép. Jármi lakóház építési terv részlet, 1995. néprajzos és BÁLINT János építész. A lakóház már felépült Nyíregyházán. - Az eredeti lakóház a 18-19. század fordulóján épült. A kutatások szerint több száz holdas birtokkal rendelkező kisnemes lakóépülete volt, értelemszerűen a bükkaranyosinál nagyobb alaprajzi méretekkel és igényesebb kivitelben. A környező terepszintből való kiemelés céljából egy mesterséges kis domb (+ 40 cm) tetejére építették. A lakóházat két oldalról kör keresztmetszetű tégla oszlopokkal alátámasztott széles tornác vette körül. A külső körítő falazat készült fonatos paticsból, míg a belső válaszfalak vályogtéglából. A tetőszerkezet precíz, korrekt iparos munka, nád fedéssel. A tető bizonyosan nem eredeti és, építéskori formáját, szerkezetét nem tudtuk kideríteni, csak a fazsindely fedés bizonyos. Mint nemesi épületnek sohasem lehetett ágasfás, szelemenes tetőszerkezete. A paticsfal oszlopainak (ágasfáinak) elhelyezését az alaprajzi elrendezés szabta meg. Oszlop található a falsíkok törésénél, sarkoknál és csatlakozásoknál, valamint a nyílászárók két oldalán, mintegy helyettesítve a tok szárfáit. Ennél fogva az oszloptávolságok rapszodikusak, allO cm-től a 270 cm-ig terjednek. A nagy keresztmetszetű (20-30x20-30 cm) vaskos tölgyfa oszlopokat nem faragták szabályosra, csak a kiálló részeket, göböket, ágakat csapkodták le. Ezzel szemben a felső végébe precíz munkával, teljes keresztmetszetében besüllyesztették a nagyon szabályosan megfaragott 14x 14 cm-es tölgy koszorú gerendát, amit az ágasfának kiképzett fészekben gyertyánfa szeggel rögzítettek. A koszorú gerendától lefelé haladva cca. 70 cm-enként, vízszintesen 0 8-10 cmes tölgy karókat, kötőfákat helyeztek el vésett (nem fúrt) csapokba. A kihegyezett karók egyik végét a csaplyukba helyezték, a másik végét „L" alakúra képzett csaprésbe feszítették, ahol a kötőfákat ferde irányú faszeggel rögzítették, tulajdonképpen kipótolva az oszlop kivésett ré72