Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Gombosi Beatrix: Mestergerendák a Kisalföldön – „Isten kegyelmibül ípítette…”
29. kép. Faragott mestergerenda 1876-ból. Rábapatona, Zrínyi Miklós u. 24. (GÉBER József felvétele, 1997.) múlt század második negyedében készült mestergerendák többé-kevésbé színesek." 3 2 Nemcsak a vésett, vagy hátteréből kiemelt betűket és gerendaéleket festették, hanem a geometrikus és ornamentális elemek gazdagsága mellett megjelentek vallásos és nemzeti szimbólumok is. Legmívesebb darabok közé tartoznak a domború faragású és egyben festett mestergerendák {4., 10., 12., 19. kép). Olcsóbb megoldás volt a mestergerendák faragást nélkülöző festése, amelynek legszebb rábapatonai példája a Zrínyi Miklós u. 22. számú lakóház hátsó szobájában volt (22-24. kép). A szimmetrikus díszítmények hangsúlya a gerenda középszakaszára és végeire helyeződik. A geometrikus ábrázolásokra jellemző a kör, kerék, rozetta, forgó, nap, hold, csillag motívumok, a félkörívekből kialakított szegélydísz, zegzugos vonal, félkörös és különböző hajlású ívsorok, pontsorok, cseppsorok. A naturalisztikus elemek között PÁLOS Ede megállapította, hogy „a kapubálványok, mestergerendák, házhomlokzatok, bútorok díszítményei között leggyakoribb a tulipán. 33 Gyakori az életfa, a korsóból kinövő virágok, gránátalma (2—6., 26., 3 I. kép). A mennyezet a lakóház szimbolikájában az égi világhoz kötődést jelképezi, ezért a vallásos témájú feliratok mellett gyakoriak a Mária monogramok, égitestek jelei, az IHS (2., 4-6., 32-34. kép). Az IHS latin feloldása: Jesus hominum salvator. Jellemző, hogy a H betűre egy keresztet festenek, így különböző jelentéstartalmakat sikerült összegyűjteni népi olvasatáról: Jézus kereszthalált szenvedett!/lsten házába siess! Dunaszegről PÁLOS Ede is közli: ílet, Halál, Siralom! 3 4 A motívumok szövegtagoló szerepet is felvesznek, például gyakori a kis görögkereszt a szavak között. A latinkereszt és a kettős kereszt szintén előfordul rábapatonai mestergerendákon is. Nemzeti jelképeket, címer-ábrázolást legfőképp a csornai mestergerendákon találunk (3-6., 35. kép). Ember és-állatábrázolás feltűnően ritkán fordul elő rajtuk (5., 35. kép). Korok - stílusok - mesterek A 17-18. századi ékrovásos és vésett díszítmények a középkori román és gótikus hagyományt vitték tovább, amely jelentős reneszánsz ornamentális hatással egészült ki. A 18-19. században a továbbélő reneszánsz motívumok mellett a barokk művészet elemei is felismerhetők. A mestergerendák kiváló példái a különböző korok stíluselemeinek harmonikus együttélésére. A födémdíszítésnek nem alakult ki sem specifikus technikája, sem motívumkincse. Egységet képez a ház festett bútorzatával, a faragott festett kapufélfákkal, a stukkó oromzatdíszek ornamentikájával. A falusi festett gerendáknak egyházi és világi célra készült nemesi, kegyúri festett famennyezetek voltak az előképei. A magasabb társadalmi réteg megrendelésre készülő födémek készítői és többségében református templomokat díszítő asztalos mesterek ugyanazon műhelyből kerültek ki. TOMBOR Ilona kutatásai szerint az itáliai reneszánsz udvari kultúra budai és a középkortól továbbélő mennyezetfestés találkozásából alakult ki „sajátos helyi zamatú asztalosművészetünk." 3 5 A festett asztalosmunkák 32. BAKÓ Lajos 1961. 3. 33. PÁLOS Ede 1906. 167. 34. PÁLOS Ede 191 I. 168. Majd rá hivatkozva: KOTTMAYER Tibor 1993. 410. 35. TOMBOR Ilona 1967. 5. 57
