Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Gombosi Beatrix: Mestergerendák a Kisalföldön – „Isten kegyelmibül ípítette…”
30. kép. Csillagbeütésekkel mintázott mestergerenda részlete. 1876. Rábapatona, Zrínyi Miklós u. 24. (GÉBER József felvétele, 1997.) 34. kép. Az egykori tisztaszoba ma gabonatároló. Rábapatona, Kossuth Lajos u. 6. (GÉBER József felvétele, 1998.) folyamatosan kiszorultak a templomokból, átköltöztek a parasztházakba, ahol a 19. századra vált általánossá a motívumkincsében népiesedő bútorfestés. A 17-19. század folyamán hét ácscéh és két vegyescéh működött a jelenlegi Győr-Moson- Sopron megye területén. 3 6 A 19. században még napszámban, később már 3 I. kép. Festett gránátalma motívum. Mestergerenda részlete, 1859. (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Itsz. 75.14.2., (GOMBOSI Beatrix felvétele, 2010.) 33. kép. Domború faragású kereszt. Mestergerenda részlete, 1856. Rábapatona, Kossuth Lajos u. 6. (GÉBER József felvétele, 1998.) kialkudott bérért 3 7 dolgozott a falusi ács. A történeti stíluselemeket elsajátító festő-asztalos céhes mesterek munkái a 19. század második felére a helyi stílusokban kialakuló népművészetbe olvadtak. A legkorábbi mestergerenda, amely készítőjéről árulkodik, egy győri lakóházból való, felirata: „BÁLID ANNO 1760 PETER CSINATOTTA ACSCOK HORVÁTH GÖRGY MESTER GYÖRE JÁNOS LEGYIN" 3 8. (3. kép) PÁLOS Ede a kapufákon több ácsmester nevét is megtalálta felírva, egy lébényszentmiklósi ács stílusát a környékbeli települések faragott kapufái között is felismerte. 3 9 Az általam tanulmányozott anyagban nem találtam eddig nem ismert konkrét mesteremberre utalást. A magasabb technikai szinten kivitelezett darabok is éppúgy, abból a motívumkincsből és szerszámkészletből merítettek, mint szerényebb társaik. Az emlékanyag teljesen egységes képet mutat, egyedi stílusjegyek nem figyelhetők meg, hiszen nem a műalkotás hangsúlyozódik, hanem a funkciónak alárendelt esztétika figyelhető meg. PÁLOS Edének még módjában volt a 19-20. század fordulóján sokkal több mestergerendát és rokonemléket látni, ezért a mángorlófák esetében meg tudta különböztetni, hogy juhász, parasztiegény, vagy bodnár, esetleg falusi ács faragta a munkát. 4 0 32. kép. Szűz Mária monogramja. Mestergerenda részlete, 1793. Rábapatona, Kossuth Lajos u. I I. (NAGY István felvétele, 2000.) 36. DOMONKOS Ottó 1993. 263. 37. PÁLOS Ede 1906. 160. 38. Xántus János Múzeum gyűjteménye, Itsz. XJM. N. 99.2.1.; BABICS Ágota 2000. 7.; DOMONKOS Ottó 2002. 74. 3.l7.kép 39. PÁLOS Ede 1906. 168. 40. PÁLOS Ede 191 I. 168. 58
