Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Gombosi Beatrix: Mestergerendák a Kisalföldön – „Isten kegyelmibül ípítette…”
7. kép. „Rábapatonai ház. Mestergerendája 1818-ból. Kapubálványa 1842-ből. (Győrvidék kapufái II. tábl. 2. sz.) A mester és főgerendák minta mérgesi" (PÁLOS Ede, V vázlatkönyv, 1921. 33. Itsz. XJM.NA. 1502.2000.) A rábapatonai mestergerendák 8. kép. Vésett födémgerendavégek 1793-ból. Rábapatona, Kossuth Lajos u.M. (NAGY István felvétele, 2000.) A Győrtől 20 km-re délnyugati irányban fekvő magyar, katolikus lakosságú falunak a Rába áradásai jó termőtalajt biztosítottak. A I9. században főként búza és rozstermesztésből élt a lakosság. A holtágak közé, szórt településszerkezetben helyezkedtek el az árvízveszélyes területeken szokásos paticsfalú lakóházak. Az I876. és I883. évi óriási árvízpusztítást követően 1886-ban megindult a Rába szabályozása. 1 9 Ez indította el a mocsarak, sekély vizű medrek folyamatos lecsapolását, ezzel a településszerkezet átalakulását. Mára közel 2500 lélekszámú, párhuzamos utcák kiépítésével többutcás településszerkezet jött létre. PÁLOS Ede számos mestergerendát örökített meg a Kisalföldről, Rábapatonán is járt, hiszen több rajzot készített kapufákról, lakóházról, tulipános ládáról, mángorlókról, azonban mestergerendát nem dokumentált. Érdekes a III. vázlatfüzetének egy rajza, amelyen tussal egy rábapatonai ház homlokzatát rajzolta le faragott kapubálvánnyal, amelynek évszáma 1842 2 0 (7. kép). Mellette pedig feltüntetett egy mérgesi (Rábapatona szomszédos települése) mestergerendát. A háromszög alakban körömnyom mintás, vésett gerendavég, valamint további párhuzamosan keresztbe futó vésett díszítése teljes mértékben megegyezik a Rábapatona, Kossuth u.M. szám alatti lakóház mestergerenda és fiókgerendáinak díszítésével (8-9. kép). (A lerajzolt lakóház, hogy hol állhatott a faluban, nem tudjuk, de biztosan nem a Kossuth utca I I. szám alatti telken, hiszen ennek mestergerendája 1793-ból való, PÁLOS kommentárja szerint a ház mestergerendája 1818-ból származik.) A katalógusunkban rögzített 22 mestergerenda az 1793-1928 közötti időszakban készült. A 2007-es évszámú mestergerenda már nem illeszthető be a falu építkezési tendenciáé közé, hanem ez esetben egy egyéni, tudatos hagyományőrző szerep felvállalásáról van szó (36. kép). A dokumentálást nagy mértékben nehezítette a lakóházak többfázisú átépítése, az öröklésen kívüli tulajdo9. kép. Mestergerenda I 793-ból. Rábapatona, Kossuth Lajos u. I I. ( BABICS Ágota rajza, 2000.) nosváltások. Jellemző, hogy az egykori lakóház homlokzatát lebontották, és az utcafront felé bővítve alakítottak ki újabb helyiségeket. Létrejöhetett mindez egyrészt, mert az egykori ártéri település holtágait a folyószabályozás után lecsapolták, így újabb termő- és építési területeket nyertek az itt élők (például a Szent István u. 13. számú ház két mestergerendájának dátuma erről a folyamatról árulkodik). Másrészt köszönhető ez a 19. század második feléig fennálló szórt településrendszert átformáló párhuzamos utcahálózat kialakításának (például a Kossuth Lajos u. 6. szám alatti lakóház elé egy emeletes kockaházat építettek, az egykori tisztaszobát ettől kezdve gabonatárolóként használják a mai napig.) Az átépítésekre jellemző, hogy nem vették figyelembe a mestergerenda díszítését, feliratát. Az egykori tisztaszobából több kisebb helyiséget, kamrát, tárolót alakítottak ki úgy, hogy falat állítottak a mestergerendára merőlegesen. A villany bevezetésénél nem vették figyelembe a díszítményt, gyakran a lámpa takarja a fő motívumot. (Rábapatonán 1950-ben vezették be a villamos áramot a faluba. 2 1) Az életforma, építkezés megváltozásában egyfajta deszakralizáció is megfigyelhető (10. kép). Találkoztunk szarufáknak felvágott feliratos mestergerendával a padláson (Árpád u. 7.), valamint kétfelé hasítva létrát is készítettek belőle (például Szent Imre u. 50.) (II. kép). Általános tendencia továbbá az 1950-es évektől, hogy a gerendás deszkafödémeket bestukatúrozták, síkmennyezetet alakítottak ki, vagy csak egyszerűen bemeszelték. 19. BURJÁN Imre 2009. 74. 20. PÁLOS Ede III. vázlatfüzete, 33. oldal. Xántus János Múzeum, Győr, Itsz.: (XJM. NA. 1501.2000.). 21. BURJÁN Imre 2009. 165. 51
