Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Gombosi Beatrix: Mestergerendák a Kisalföldön – „Isten kegyelmibül ípítette…”
5. kép. Mestergerendák részletrajzai a Csornai Muzeális Gyűjteményből: Csorna, 1831. oldalnézet, mérete: 29,5x50 Ix20cm, Itsz. 83.2.1., Sopronnémeti, 1818. oldal-és alulnézet, mérete: 23,5x700x 17,5cm, Itsz. 73.18.1., Farád, 1796. oldalnézet, mérete: 28x630x20, ltsz.83.3.1., Babót, 1824. oldal-és alulnézet, mérete:30x690x22cm, Rábaközi Muzeális Gyűjtemény, Kapuvár. (BABICS Ágota rajzai, 2002. II., IV, VI. táblák) hírt 9 először PÁLOS Ede az 1980-as évek közepén előkerült, teljes terjedelmében máig publikálatlan négy vázlatkönyvéről, 1 0 amelyek igazolják az ez irányú kutatások létjogosultságát. A sok esetben elsődleges forrássá vált tus és akvarell rajzok hely és évszám megjelöléssel, rövid kommentárral ellátottak. 97 kisalföldi település számolható össze csak a fennmaradt vázlatkönyvek alapján, ahol PÁLOS Ede személyesen is járt, vagy tanítványokat küldött, és rajzolt vagy rajzoltatott." FI LEP Antal közölt szemelvényeket 2002-ben és 2006-ban a vázlatkönyvekből. 1 2 PÁLOS Ede kitartó, közel két évtizeden át nyomon követhető gyűjtőtevékenysége újabb eredményeket hozhatna a századforduló népművészeti témájú kutatástörténetéhez. 1 3 Szellemiségében, - de el6. kép. Mestergerenda oldal-és alulnézetből. Babót, 1833. mérete: 27x600x19cm. Rábaközi Muzeális Gyűjtemény, Kapuvár (BABICS Ágota rajzai, 2002. III. tábla) képzelhető, hogy konkrét tervekkel is - kapcsolódott MALONYAI Dezső A magyar nép művészete című kötetsorozat (1907-1922) monumentális vállalkozásához. 1 4 FI LEP Antal néprajzkutató biztatására BAKÓ Lajos (szül. 1916.) győri rajztanár az 1960-as években Lipóton, Barbacson és Mórichidán dokumentált néhány festett mestergerendás házat. 1 5 Ebbe a sorba illik BABICS Ágota (szül. 1976.) szintén győri rajztanár szakdolgozati munkája, aki 2000-ben a Xántus János Múzeum győri és csornai gyűjteményének, valamint a Soproni Múzeum soproni és kapuvári gyűjteményének mestergeredáiból válogatva készített grafikákat és akvarelleket 1:10 méretben 1 6 (3-6. kép). Az általa rajzolt mestergerendák származási helye: Babót, Bősárkány, Csorna, Farád, Győr, Kapuvár, Kóny, Mosonszentmiklós, Rábapatona, Rábapordány, Sopron, Sopronnémeti, Táp. A fenti múzeumokon kívül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum rendelkezik még kisalföldi mestergerendákkal. A gyűjtemény 18 darabja közül 14 darab a Kisalföldről származik az 1787-1876 közötti időszakból. 17 Tudomásom szerint Rábapatonáról nem került múzeumi gyűjteménybe mestergerenda. A kisalföldi építészet kutatásának számos új eredményét FILEP Antal munkájának köszönhetjük. 1969-ben írta meg bölcsészdoktori disszertációját a kisalföldi lakóház morfológiai vizsgálatáról - megjelent 2006-ban, a Ház és Ember 19. köteteként - számos tanulmány jelent meg e témában, valamint a Magyar Néprajzi Lexikon idevágó szócikkeinek is ő a szerzője. 1 8 9. Jelenleg kutatható a győri Xántus János Múzeum Néprajzi Adattárában: II. vázlatkönyv: főként kapuk, kerítések, oszlopok, ajtók 1905. VI. I l-X. 29. készült, 67 számozott + 3 oldal, I2x20cm, (XJM. NA. 1500.00.). III. vázlatkönyv: 1906. X. 2. - 1907. X. hó. készült, 94 számozott oldal, I2x20cm, (XJM. NA. 1501.00.). V vázlatkönyv: 1921-ben készült, 90 számozott + I oldal, I7x26cm, (XJM. NA. 1502.00.). VI. vázlatkönyv: 1906-1908 készült, 14 + 3 lap, 17x26cm, (XJM. NA. 1503.00.) 10. KOTTMAYER Tibor 1993. I I. Térképet mellékel a településekről: KOTTMAYER Tibor 1993. 411. 14. kép 12. FILEP Antal 2002; 2006. 13. TANAI Péter szíves közlése szerint PÁLOS Ede levelezését is a győri Xántus János Múzeum őrzi. 14. Már KOTTMAYER Tibor is felhívta a figyelmet az összefüggésre. KOTTMAYER Tibor 1993. 15. BAKÓ Lajos I960; 1961; 1966. 16. BABICS Ágota 2000. ( I 3 darab A/3 méretű színes akvarell rajz melléklettel) 17. A kisalföldi mestergerendák közül kettő beépítve a bogyoszlói lakóházba, a többi pedig a Kisalföld tájegység kisbodaki pajtájában tekinthető meg. Származási helyük évszámmal és leltári számmal: Bogyoszlóról: 1876-ból (Itsz. 1978.44.1 3); évszám nélkül ( 1971.65.10, 1992.20.1.); Bősárkányból: 1859-ből (Itsz. 1975.14.2.); Csornáról: 1873 (Itsz. 1972.41.7.); Fehértóról: 1842-ből (Itsz. 1992.3.1., 1992.5.1.), 1871-ből (Itsz. 1992.21.1.); Győrsövényházról: 1871-bői (Itsz. 1992.4.1.); Jánossomorjáról: 1868-ból (Itsz. 1975.14.5.); 1872-ből (Itsz. 1975.14.1., 1975.14.4.); Markotabödögéről: 1787-ből ( 1975.14.3.); Rábcakapiból 1789-ből (Itsz. 1992.19.1.) 18. FILEP Antal 1979., 1980a, 1980b, 2002., 2006. 50
