Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Kiss Kitti: Cselédház a Bodrogközből

vissza. Ehhez képest a legfontosabb szerkezeti változás a szabadkémény lebontása volt I 970-ben, ennek téglájából és az egykori középkemence téglájából építették a házban maradt lakók az új közfalakat. A szobákat kezdetben falazott, majd csikótűzhely, később hordozható cserépkályha fűtötte. A döngölt padlót lebetonozták. A villanyt az 1960-as években, a vizet 2003-ban vezették be a lakóházba. A nyílászárók egy része még ma is eredeti, más részük már modernebbre cserélt. A négy kiválasztott, bemutatásra kerülő időszak: 1900 és 1930-as évek az első pitvar és két szoba, két kamra egységekben, 1986 és 2003 a kertészet felé eső, hátsó részen. Ezek az időpontok egyrészt a gazdasági cselédek életmódját érintő jelentős változásokra utalnak, vagyis a társadalomtörténeti háttérből erednek, másrészt jelzik a ház használatában, életében bekövetkező jelentősebb átalakulásokat is. A különböző időszakok jellemzői jelentősen befolyásolják a felépítendő épület egyes elemeit, belső képét. Külső megjelenése, alapvető szerkezeti felépítése egységes marad, mert a modernebb időszakra jellemző, szabadkémény nélküli részt a pitvar vonalában épített üvegfallal elválasztva mutatjuk be. A szabadkémény így a korábbi időszakokat bemutató lakrészek szerves elemeként jelenhet meg. A tanya

7 és épületei Az I. Katonai felmérés térképein a tanya nem szerepel, a II. Katonai felmérés 1853-as térképén egy épület és egy gémeskút látható, ekkor az ártérből kiemelkedő görönd, legeltető és itatóhely volt. A III. Katonai felmérés térképein már épületegyüttes szerepel, az 1869-es öszszeírás szerint a tanyának 63 lakosa volt. A ma álló épületek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum mérnökeinek véleménye szerint a 19. század végén épültek. Az uradalom, vagy helyi elnevezés szerint tanya, 3 db hosszú, több lakásos, egymástól függetlenül elhelyezkedő épületegyüttesből állt, ezek elnevezései: Alsó-sor, Felső-sor, Gazda-sor. Az Alsó sor terméskő alapra és lábazatra vályogtéglából rakott falból készült. Az épület eredetileg egy közös konyhához tartozó 4 szobából, valamint a szobákból nyíló kamrából álló egységekből épült fel. Ez az alaprajzi egység a hosszú épületben négyszer ismétlődött, az egyes egységek 1970 után történt jelentős átalakításával. A negyedik egységet mára elbontották. A konyhák fölött egykor hatalmas, égetett téglából boltozott szabadkémény állt, melyet a közfalakra és köztük lévő 2 db bolthajtásos áthidalóra építettek. A szabadkéményes konyhában hasáb alakú kemence, előtte alacsony padka állt. A konyhába a ház mindkét oldaláról volt bejárat: két pitvara is volt a közös konyhának. 3. kép. Az egyik cselédházsor, az utolsó megmaradt, beomlott szabadkéménnyel (KISS Kitti felvétele, 2009) 7. A Bodrogközben tanyának nevezték és nevezik a 19. század végi vízrendezések után nagy számban létrejött uradalmi épületegyütteseket. A kiválasztott házban és tanyán ma élő lakók védelme érdekében a pontos helységnevet nem közlöm. 27