Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében
A tagság munkával, napszámmal, fuvarozással is támogatta az építkezést. „Az építés könnyű dolog volt. Arra az anyagra, amit pénzért kellett megvásárolni, 2 koronás részjegyeket váltottak a tagok és hozzáadták még meglévő tőkéjüket, s a majdani bálok jövedelméből is pőtolgatták. A vályogot kivetették maguk, a sármunkát is elvégezték, s az építést Rózsa Gábor vezette, a tagok közül meg kitelt minden munkaerő. Valóságos közös boldogság volt, amikor felépült a szép nagy épület, amely úgy uralkodott az ottani szegény negyed környékén, mintha már az eljövendő szocializmus hatalmát példázná." 7 0 Ezt az elvégzett munkát, aztán a résztvevők családja később is számon tartotta. 7 1 „Szorgalmasan dolgoztak a tagok a kör építésén, nem sajnálta ott senki a fáradtságot. Lelkesen adta ott mindenki a saját két karjának, a lovai lábának az erejét az építkezéshez a vályogot is a körtagok vetették. A mesterek mellett is a munkából mindenki becsülettel igyekezett kivenni a részét. A lovas emberek között is Apám mindig ott volt a lovával, szekerével. Hordták a téglát Hajdúböszörményből, majd a vályogot hordták mikor a falazás volt. " n „A vályogot is a leendő körtagok vetették. " n „tulajdonképpen a miénk volna, a mi öregeink építették, édesapámnak is van benne egy részvénye, meg egy napszámja, de kipereltek belőle a kortesek, a talpnyalók, meg a csahosok. " 7 4 Sokszor azonban ez sem volt elegendő, és a szükséges anyagi fedezetet kölcsön felvételével, részvények kibocsátásával igyekezték megteremteni. A részvényeket aztán bárki jegyezhetett, aki valamilyen okból érdemesnek tartotta a befektetést. A Kossuth Kör jegyzőkönyvében olyan adatokat találhatunk, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az egyesület részvények jegyzésével mindhárom másik társas kör székházhoz jutását is segítette. A Polgári Olvasókört 1922-ben, 7 5 a 48-as Olvasókört 1924-ben, 76 az Olvasó Népkört 1928-ban 7 7 támogatta a Kossuth Kör ily módon. A Kossuth Kör részvény jegyzésével hozzájárult az Olvasó Népkör székházának vásárlásához is: „Előterjesztetett az alakuló Vilmos-Kör ideiglenes vezetőségének kérelme, mely szerint részvény jegyzésre a Kossuth-Kör felkéretik. Egy részvény 25 kg búza vagy folyó ára. Elnök javaslatára jelenlevők 50 kg. Búza értékben 2 részvény jegyzést határoznak el." 7 8 Sajnos a további három szervezet jegyzőkönyve vagy elveszett, vagy hiányos, így nincs arról tudomásunk, hogy a többi szervezet is kölcsönösen támogatta-e a másik székházhoz jutását. „Házkultusz" 7 9 Ha megteremtették az anyagi fedezetet, elkezdődött az építkezés, amely aztán több alkalommal lehetőséget adhatott az együvé tartozás szimbolikus deklarálásának. Az építkezés, amelynek során alapvetően a közösség erőforrásaiból (az építkezések az építő közösség számára fokozott megterhelést jelentettek), a közösség által felépített, közösségi tulajdonú és funkciójú épület született meg, kiemelt jelentőségű volt a közösségek életében. Lényeges összetevő e szempontból még az építkezés egyszerisége a közösség életében, valamint a ház meghatározó szerepe, amelyet a használók életében betölt. 8 0 A paraszti építkezésekhez mágikus eljárások és profán szokások egész sora kapcsolódik. A folklór hagyományok elsősorban a házhely kiválasztásához, az építkezés megkezdéséhez és befejezéséhez, bizonyos munkaszakaszok végéhez és az új házba való beköltözéshez kapcsolódnak. 8 1 A házak építésekor több alkalommal kerülhetett sor lakomával, áldomással egybekötött ünneplésre. Vannak adatok az építőanyag összehordásakor tartott áldomásra, de ilyen alkalom az alap letétele, a végleges falmagasság elérése, a tetőszerkezet elkészülte és a kész ház megünneplése. 8 2 A vizsgált balmazújvárosi szervezetek közül a 48-as Kör és a Kossuth Kör székházépítéséről rendelkezünk részletesebb információkkal. A Balmazújvárosi Kossuth Kör épületének elbontása után az alapban egy üveget találtak, 8 3 amelybe papírra írva az építkezés körülményeit örökítették meg az utókornak. 8 4 Az iraton a kör vezetőinek, építő bizottságnak és az építőmesterek neve szerepel. Emellett külön bekezdés szól a tagság munkájáról, Isten áldását kérve rájuk. Végül pedig az építkezéshez kibocsátott részvények árát közlik. A fentebb ismertetett irat mellett egy másik papír is volt az üvegben, amelyet a körrel szoros kapcsolatban lévő, de tagsági viszonnyal nem rendelkező fiatalemberek írtak alá. Ebben először az „utódok figyelmekbe" ajánlják az építtetők nevét, 8 5 másodszor pedig kiemelik, hogy a nehéz anyagi viszonyok 70. VERES Péter 2004. 144. 71. VERES Péter 2004. 213-216. 72. PÁL István kézirat. 73. PÁL István kézirat. 74. PÁL István kézirat. 75. A Polgári Kör vételéhez a Kossuth Kör is hozzájárult 2000 koronával s a tulajdonjog a telekkönyvbe be lett jegyezve. Balmazújvárosi Kossuth Kör jegyzőkönyve 1922. 76. A 48-as kör által kibocsátott részvényekből 2 darabot jegyzett a kör. Balmazújvárosi Kossuth Kör jegyzőkönyve 1925. 77. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1928. 78. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1928. 79. BARTHA Elek munkája nyomán.; BARTHA Elek 1984. 80. Vö. BARTHA Elek 1984. 38. 81. Vö. BARTHA Elek 1984. 33. 82. BARTHA Elek 1984. 34. 83. A középületek emelésénél elterjedt szokás, hogy az alapba elhelyeznek valamilyen üveg vagy bádogszelencében okmányt vagy emlékiratot, a forgalomban lévő pénzekből egy-egy darabot. Az okmányban rendszerint feltüntetik miféle épület, kinek uralkodása alatt, mikor, milyen pénzből épült, feltüntetik a tervezőnek, építőmesternek és a kőműveseknek a neveit.; RICHTER M. István 1942. 30. 84. Itt köszönöm meg POZSONYI József szíves segítségét, amiért felhívta a figyelmemet erre az adatra. BUMA 93. 20. I. és 87. 180. I. 85 „... legyenek szívesek utána nézni hogy kik voltak azok tulajdon képen a bizotság tesenek az egyháznál ki keresni elnök uraikknak neveit meg tudni."; BUMA 93. 20. I. 261
