Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében

ellenére és „mégis mint fiatal emberek az apáink és bátyá­ink biztatására" részt vettek az építkezésben. 8 6 Az 1930­as évek elején épült Ipartestületi székház bontásakor szintén találtak hasonló üveget, benne az alapító szöveg­gel, ez azonban elveszett. 8 7 Valószínűsíthető, hogy ez a szimbolikus gesztus a többi kör épületének alapozásakor is erősítette az együvé tartozás élményét. Az épülő 48-as Kör tetőszerkezetének elkészülte után a bokréta felhelyezése 8 8 újra ünnepet vitt az építke­zési munkálatok közé. 8 9 „Emlékszem, ahogy fénylett a bá­dogszegély és a tetőgerincen ki volt tűzve a zöld faág és lo­bogtak rajta a szallagok, a kendők és a boros üvegek is csüngtek rajta. " 9 0 A 48-as Kör új székházát 1924-ben kezdték építeni és „1926 tavaszán megtörtént a felszentelése." 9 1 A kör tagsá­ga hosszúra nyúló 'böjtölés' („a körös embereknek hosszú volt az az egy tél is, amig épült a kör" 9 2), a nagymértékű befektetések (anyagi és munka) után, több szimbolikus gesztus által megerősítve vehette birtokba a közösségi épületet. Egy olyan épületet, amely a korszakban Balmazúj­város építészeti arculatának kiemelkedő pontja volt. 93 „Külső homlokzatán stílusához, rendeltetéséhez híven a választó és sarok falakon dobozos kiképzéssel igen szép megjelenésű épület lett. Az Alsóvégnek meghatá­rozó pontja és mintaképe lett az akkori falusi környe­zetben. Abban az időben még fehérre meszeltek voltak az utcák házai, néhány kivétellel nádfedelesek. Belső megjelenése is a kiemelt padlóvonalával, a kis és nagy terem a sárga pádimentumával, magas faborítású ajtó­feleikkel, igényes nyílászáróival tiszteletet parancsolt az akkori alacsony házakhoz, döngölt agyagpadlóhoz szo­kott belépőknek." 9 4 Az épületek gondozása Ezeknek a „meghatározó" épületeteknek a karban­tartására aztán folyamatosan gondot viseltetek a sz­ervezetek. 9 5 A helységeiket igyekeztek folyamatosan kar­ban tartani, bővíteni, hiszen a nagyobb, szebb termekbe több embert lehetett fogadni: „meg nyilt majd a nagyte­rem is és meg kezdődtek a báli rendezvények. - Báli alkal­makra nagyon fel lett kapva a 48-as kör. " 9 A Ezek a munkák szintén nagy anyagi és munkabefektetést kívántak, amit sokszor kölcsönök segítségével tudtak megte­remteni. A Kossuth Kör 1927-ban kutat fúratott, aminek költségei miatt 1928-ban kölcsönt kellett felvennie. 9 7 Ezt kö­vetően 1929-ben a Kör renoválása miatt újabb kölcsönt kel­lett felvenniük. 1938-ban az elnök bejelentette, hogy a fás­kamra alá pincét készíttetett. A Kossuth Kör 1946-ban, a Kör épület újjáépítése kapcsán, a tagsági díjat 50 kg szemes ten­geriben határozta meg, és részvényeket jegyeztek (azzal a megjegyzéssel, hogy esetleg majd visszafizetik). A be nem szerezhető anyagokat kölcsön adták a tagok, továbbá a jegy­zőkönyv szerint 78 szekér fuvart és 268 napot dolgoztak in­gyen. A jegyzőkönyv szerint a „A női tagok szintén 48 napot dolgoztak ingyen." 9 6 A Molnár Péter építőmester által vezetett munka 1946. június I -re fejeződött be. 9 9 Az Olvasó Népkör székházának első, jelentősebb bő­vítésére 1940-ben került sor, a tagság anyagi és termé­szetbeni hozzájárulásával: „teljesen új falat raktunk, a ter­meket meghosszabítottuk és teljesen rendbe tettük. Ebben a fő érdem az elnöké, Csige Sándor gazdáé, és Bereczki Jó­zsef asztalosmesteré és átlagosan minden körtagé. Nagy szó volt már ekkor az építkezés, a háború állott, anyagot pedig már nehezen lehetett beszerezni, de mégis Csige Sándor körgazda beszerezte. " IC 0 A háborút követően nagyobb be­86. BUMA93. 20. I. 87. Harangi János közlése. 88. Az építkezési hagyományban az épület legmagasabb pontjára helyezett feldíszített fát bokrétafának, a németek Gleichenbaumnak, Richt­baumnak nevezték. A fára leggyakrabban szalagokat, kendőket, akár kolbászféléket, pipaszárat, pipát, borral telt fiaskót, pálinkás butykost akasztottak.; RICHTER M. István 1942. 32. 89. A bokréta felhelyezését általában ünnepség követte, melynek keretében az építőmester vagy az egyik kőműves, az építtetők és ritkábban a hatóság képviselői, valamint a szemlélődök jelenlétében Isten áldását kéri az építkezés folytatására és arra, hogy az épületben sikeres mun­ka, boldog élet valósuljon meg. Az ünnepély befejeztével az építtető gyakran megvendégeli a kőműveseket és a munkásokat.; RICHTER M. István 1942. 3. 90. PÁL István kézirat, A sarkadkeresztúri néphagyomány szerint az első két szarufa felrakása után erre egy fejrevaló kendőt tesznek védő cél­zattal. A kendőt azután a kőműves felesége kapta. Felvidéki szokás szerint a vagyonosabb magyar építtetők nagyobb ajándéktárgyakat is akasztottak a fára.; BARTHA Elek 1984. 35. 91. A lakóházak megszentelésének országszerte legelterjedtebb módja az újonnan felépült ház megáldása. Az egyházi és a világi középületeket a világháború előtt évente megszentelték.; BARTHA Elek 1984. 91. 92. PÁL István kézirat. 93. A funkcionális közösségi építmények kutatásával kapcsolatban H. CSUKÁS Györgyi kiemeli, hogy ugyan ezek az épületek legtöbbször nem kiemelkedő építészeti értékűek, forrásgazdagságuk folytán sok tanulsággal szolgálnak arra a területenként és korszakonként változó kölcsön­hatásra nézve, ami a történeti stílusok, azok provinciális megvalósulásai és egy-egy vidék népi építkezése között fennállt. A néprajzkutatás eddig elsősorban a település középpontjában álló, annak képét meghatározó legjelentősebb egyházi és világi épületeket vizsgálta ebből a szempontból. H. CSUKÁS Györgyi 1997. 223.; BÁRTH János a különleges feladatkörrel rendelkező épületek jelentős falukép, utcakép ala­kító szerepét hangsúlyozza. BÁRTH János 1997. 63-65. 94. PÁL István kézirat. 95. Vö. BARTHA Elek a keresztény közösségek kultikus központjával, a templommal kapcsolatban megállapítja, hogy a templomok a falvak, val­lásos közösségek életének fontos identifikációs tényezői lehetnek, a templomok a szakralizált térhálózat csomópontjai. A templom gondo­zása, takarítása, az ünnepekre való felkészítése, javítása az egész közösség ügye. A vallás tehát megteremti és állandóan fenntartja, újrater­meli azt a környezetet, amely létezési feltételeit biztosítja.; BARTHA Elek 1992. 39-45. 96. PÁL István kézirat. 97. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1927., 1928. 98. Előzőekben már írtam róla, hogy a szervezeteknek hivatalosan nem volt női tagja, de a köri élet mindennapjaihoz az asszonyok, családjuk ré­vén több szállal is kapcsolódtak. 99. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1946. 100. Balmazújvárosi Olvasó Népkör Jegyzőkönyve 1940. 262

Next

/
Thumbnails
Contents