Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében

ellenére és „mégis mint fiatal emberek az apáink és bátyáink biztatására" részt vettek az építkezésben.

8

6 Az 1930as évek elején épült Ipartestületi székház bontásakor szintén találtak hasonló üveget, benne az alapító szöveggel, ez azonban elveszett.

8

7 Valószínűsíthető, hogy ez a szimbolikus gesztus a többi kör épületének alapozásakor is erősítette az együvé tartozás élményét. Az épülő 48-as Kör tetőszerkezetének elkészülte után a bokréta felhelyezése

8

8 újra ünnepet vitt az építkezési munkálatok közé.

8

9 „Emlékszem, ahogy fénylett a bádogszegély és a tetőgerincen ki volt tűzve a zöld faág és lobogtak rajta a szallagok, a kendők és a boros üvegek is csüngtek rajta. "

9

0 A 48-as Kör új székházát 1924-ben kezdték építeni és „1926 tavaszán megtörtént a felszentelése."

9

1 A kör tagsága hosszúra nyúló 'böjtölés' („a körös embereknek hosszú volt az az egy tél is, amig épült a kör"

9

2), a nagymértékű befektetések (anyagi és munka) után, több szimbolikus gesztus által megerősítve vehette birtokba a közösségi épületet. Egy olyan épületet, amely a korszakban Balmazújváros építészeti arculatának kiemelkedő pontja volt.

93 „Külső homlokzatán stílusához, rendeltetéséhez híven a választó és sarok falakon dobozos kiképzéssel igen szép megjelenésű épület lett. Az Alsóvégnek meghatározó pontja és mintaképe lett az akkori falusi környezetben. Abban az időben még fehérre meszeltek voltak az utcák házai, néhány kivétellel nádfedelesek. Belső megjelenése is a kiemelt padlóvonalával, a kis és nagy terem a sárga pádimentumával, magas faborítású ajtófeleikkel, igényes nyílászáróival tiszteletet parancsolt az akkori alacsony házakhoz, döngölt agyagpadlóhoz szokott belépőknek."

9

4 Az épületek gondozása Ezeknek a „meghatározó" épületeteknek a karbantartására aztán folyamatosan gondot viseltetek a szervezetek.

9

5 A helységeiket igyekeztek folyamatosan karban tartani, bővíteni, hiszen a nagyobb, szebb termekbe több embert lehetett fogadni: „meg nyilt majd a nagyterem is és meg kezdődtek a báli rendezvények. - Báli alkalmakra nagyon fel lett kapva a 48-as kör. "

9

A Ezek a munkák szintén nagy anyagi és munkabefektetést kívántak, amit sokszor kölcsönök segítségével tudtak megteremteni. A Kossuth Kör 1927-ban kutat fúratott, aminek költségei miatt 1928-ban kölcsönt kellett felvennie.

9

7 Ezt követően 1929-ben a Kör renoválása miatt újabb kölcsönt kellett felvenniük. 1938-ban az elnök bejelentette, hogy a fáskamra alá pincét készíttetett. A Kossuth Kör 1946-ban, a Kör épület újjáépítése kapcsán, a tagsági díjat 50 kg szemes tengeriben határozta meg, és részvényeket jegyeztek (azzal a megjegyzéssel, hogy esetleg majd visszafizetik). A be nem szerezhető anyagokat kölcsön adták a tagok, továbbá a jegyzőkönyv szerint 78 szekér fuvart és 268 napot dolgoztak ingyen. A jegyzőkönyv szerint a „A női tagok szintén 48 napot dolgoztak ingyen."

9

6 A Molnár Péter építőmester által vezetett munka 1946. június I -re fejeződött be.

9

9 Az Olvasó Népkör székházának első, jelentősebb bővítésére 1940-ben került sor, a tagság anyagi és természetbeni hozzájárulásával: „teljesen új falat raktunk, a termeket meghosszabítottuk és teljesen rendbe tettük. Ebben a fő érdem az elnöké, Csige Sándor gazdáé, és Bereczki József asztalosmesteré és átlagosan minden körtagé. Nagy szó volt már ekkor az építkezés, a háború állott, anyagot pedig már nehezen lehetett beszerezni, de mégis Csige Sándor körgazda beszerezte. "

IC

0 A háborút követően nagyobb be86. BUMA93. 20. I. 87. Harangi János közlése. 88. Az építkezési hagyományban az épület legmagasabb pontjára helyezett feldíszített fát bokrétafának, a németek Gleichenbaumnak, Richtbaumnak nevezték. A fára leggyakrabban szalagokat, kendőket, akár kolbászféléket, pipaszárat, pipát, borral telt fiaskót, pálinkás butykost akasztottak.; RICHTER M. István 1942. 32. 89. A bokréta felhelyezését általában ünnepség követte, melynek keretében az építőmester vagy az egyik kőműves, az építtetők és ritkábban a hatóság képviselői, valamint a szemlélődök jelenlétében Isten áldását kéri az építkezés folytatására és arra, hogy az épületben sikeres munka, boldog élet valósuljon meg. Az ünnepély befejeztével az építtető gyakran megvendégeli a kőműveseket és a munkásokat.; RICHTER M. István 1942. 3. 90. PÁL István kézirat, A sarkadkeresztúri néphagyomány szerint az első két szarufa felrakása után erre egy fejrevaló kendőt tesznek védő célzattal. A kendőt azután a kőműves felesége kapta. Felvidéki szokás szerint a vagyonosabb magyar építtetők nagyobb ajándéktárgyakat is akasztottak a fára.; BARTHA Elek 1984. 35. 91. A lakóházak megszentelésének országszerte legelterjedtebb módja az újonnan felépült ház megáldása. Az egyházi és a világi középületeket a világháború előtt évente megszentelték.; BARTHA Elek 1984. 91. 92. PÁL István kézirat. 93. A funkcionális közösségi építmények kutatásával kapcsolatban H. CSUKÁS Györgyi kiemeli, hogy ugyan ezek az épületek legtöbbször nem kiemelkedő építészeti értékűek, forrásgazdagságuk folytán sok tanulsággal szolgálnak arra a területenként és korszakonként változó kölcsönhatásra nézve, ami a történeti stílusok, azok provinciális megvalósulásai és egy-egy vidék népi építkezése között fennállt. A néprajzkutatás eddig elsősorban a település középpontjában álló, annak képét meghatározó legjelentősebb egyházi és világi épületeket vizsgálta ebből a szempontból. H. CSUKÁS Györgyi 1997. 223.; BÁRTH János a különleges feladatkörrel rendelkező épületek jelentős falukép, utcakép alakító szerepét hangsúlyozza. BÁRTH János 1997. 63-65. 94. PÁL István kézirat. 95. Vö. BARTHA Elek a keresztény közösségek kultikus központjával, a templommal kapcsolatban megállapítja, hogy a templomok a falvak, vallásos közösségek életének fontos identifikációs tényezői lehetnek, a templomok a szakralizált térhálózat csomópontjai. A templom gondozása, takarítása, az ünnepekre való felkészítése, javítása az egész közösség ügye. A vallás tehát megteremti és állandóan fenntartja, újratermeli azt a környezetet, amely létezési feltételeit biztosítja.; BARTHA Elek 1992. 39-45. 96. PÁL István kézirat. 97. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1927., 1928. 98. Előzőekben már írtam róla, hogy a szervezeteknek hivatalosan nem volt női tagja, de a köri élet mindennapjaihoz az asszonyok, családjuk révén több szállal is kapcsolódtak. 99. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1946. 100. Balmazújvárosi Olvasó Népkör Jegyzőkönyve 1940. 262