Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében

tobágyi, 2 fő a Kadarcs utcán lakott. A Katolikus Otthon tagságának többsége egy tömbben a Felsővég, Bánlak, Daru metszésvonala, a Csegei utca tágabb környezetében lakott.

6

1 A szervezet székháza e terület központi részén, a Csegei utca (ma Veres Péter utca) 21. szám alatt feküdt, az alapítás évében szentelték fel. Végül az Ipartestület székházát említem. A korszak társadalmi megítélésében az Ipartestület az egyesületi hálózat fontos láncszeme volt. Balmazújvároson végzett kutatásom során beszélgetőpartnereim nem tettek különbséget a tényleges egyesületek és az Ipartestület között. Ennek fő oka véleményem szerint, hogy az Ipartestület fogalma több szervezetet is jelöl beszélgetőpartnereim számára, így valójában gyűjtőnévként funkcionál.

6

2 Az Ipartestület székházában, az Ipartestület mellett elsősorban, a község iparosságának részvételével ugyanis több, egyesületként nyilvántartott szervezet is működött: Iparos Olvasókör, Iparos Dalárda. Ezek a szervezetek azonos bázison működtek mind konkrét, mind átvitt értelemben. Tehát tagságukat a település iparossága adta, működésük színtere az Ipartestület székháza volt. A korszak vidéki iparosságáról szólva GYÁNI Gábor úgy fogalmaz, hogy az iparosság kispolgári státuszát, öntudatát a közösségi információs szervező szerep, a belőle fakadó tekintély biztosította hatékony módon.

6

3 Mindamellett a kispolgár státuszú s ilyen identitású községi iparosok ritkán emelkednek fel a falu vezető családjainak szintjére. Gyakran érvényesült, hogy a kispolgár (vagy a magukat annak tekintő) iparosok a helyi Iparoskör, Ipartestület keretei között szerveződtek szorosabb közösségbe. „Ennek a tisztán iparos szocialibitásnak az kölcsönöz különleges jelentőséget, hogy az osztályhelyzete szerint már kispolgárnak sem igen minősülő iparoscsaládokat úgy integrálja, hogy egyúttal a paraszt(gazdákkal) szembeni ipa61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. ros elkülönülés (felsőbbségérzés) intézményes biztosítékául is szolgál. Az egyesületi élet, eszerint, „felfelé nivellálta" az iparostársadalmat, amely így végeredményben egységes középréteg látszatát keltette, holott igen sok kifejezetten szegény sorsú család volt körükben."

6

4 A fentieket alátámasztja a balmazújvárosi iparosság egyesületi életéről beszélgetőpartnereim alkotott képe: „legmenőbb az Ipartestület volt. "

b

S Elbeszélésük, amely a témából adódóan az egyesületi hálózat fókuszán keresztül láttatja a korszak helyi iparostársadalmát, egy olyan képet idéz, amely a település élenjáró csoportjai közé helyezi az iparosokat. Ennek egyik fő oka véleményem szerint, hogy az Ipartestületnek volt a legnagyobb és legmodernebb székháza, amely így az egész község lakossága számára vonzó alternatívát kínált a szórakozásra, időtöltésre. A szervezet 1933-ban épített új, a céloknak mindenben megfelelő, modern székházat, a település központjához közel.

6

6 Az Ipartestületben rendezett alkalmak így az egész településen számon tartott eseményekké váltak. A szabadidő kultúrált eltöltésének lehetősége nemcsak az iparosokat vonzotta ezekre a rendezvényekre. Különösen így volt ez olyan esetekben, amikor csak az Ipartestületben nyílt mód a szórakozásra. Ilyen esetek elsősorban nyáron fordultak elő, amikor a többi kör működése a nyári mezőgazdasági munkák miatt többnyire visszafogottabb volt. Az Ipartestület és rendezvényei a község számára vonzóak voltak, sőt követendő példát is nyújtottak. Az iparosság és szervezete az Ipartestület, így a polgári értékrend első számú közvetítője lehetett.

6

7 Székházak építése Az előzőekben látható volt, hogy az egyesületek székházai bérelt, vagy vásárol többnyire lakóházak vagy kimondottan a célra épült épületek voltak. A köri élet működésének színvonala természetesen szoros kapcsolatban volt a szervezeti székházak színvonalával, így a meglévő épületek fejlesztése, illetve a saját tulajdonú székházakhoz jutás alapvető igény volt: „Tiszteletes Szabó Antal elnök indítványt tesz arról, hogy mivel a kör mostani helyisége nem felel meg az igényeknek, építsen magának a kör egy alkalmas helyet... "

6

8 A székházak építése, újjáépítése általában meghaladta a körök anyagi keretét. Éppen ezért a tagdíjak befizetése mellett a tagság további anyagi hozzájárulása is kellett a beruházáshoz. „A körnek, ha volt is kevés tőkéje, az új épületnek az építési költségét a tagság adományából tervezték fedezni ugy, hogy a tagság adományának alsó határa ötven kiló búza volt, de akadtak tehetősebb emberek, kik mázsa, de több mázsa búzát is felajánlottak. "

6

9 HBmL. IVB. 921. 2. II. 514. Korábbi dévaványai kutatásom során szintén ezt a nyelvi jelenséget tapasztaltam. Ott az Ipartestület székházához még további öt, iparosokat tömörítő egyesület, valamint a Sportegyesület kapcsolódott. PÁSZTOR Ágota 2000. 30.; PÁSZTOR Ágota 2004. 157. GYÁNI Gábor 1998. 260. GYÁNI Gábor 1998. 261. „Az Ipartestületbe nem engedtek be olyat, aki nem volt kellően felöltözve, nem engedtek be csizmásat. Gazdafiúk se nagyon jártak, azok inkább a Polgári Olvasókörbe voltak " Fazekas Ferencné. „Az Ipartestület 1933-ban épült. " Kun József közlése. „Nagybátyám az Ipartestületbe járt. 28 tagú baráti köre volt. Azok különlegesek voltak, tudták az illemet. Finomak voltak. Mindegyik elvégezte a 4 polgárit. " Szarvas Katalin közlése. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1910. PÁL István kézirat. 260 6. kép. A Rákóczi Népkör székháza