Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Rácz Jenő: Restaurátori beavatkozás egy nyugat-nógrádi kisnemesi kúria rekonstrukciójában – Adatok a térség építőgyakorlatának változásához a 18. század elejétől a 20. századig
10. kép. Vertfal letisztított teteje a sárgerendával építésnél. Ezek felett vályogtégla boltozattal történt az áthidalás. A bejárati ajtótok hosszú talp- (küszöb) és szemöldökfájával, gerenda áthidalóval, beépített. Ezt valószínűleg az egykori féloldalas szabadkémény súlyát részben hordó keresztgerenda ajtónyílás feletti elhelyezése indokolta. Az épület ajtói, ablakai Bejárati ajtó: fenyődeszkával borított ácstokban (153x91 cm), fenyőfából készült, hátulról hevederrel merevített, vassarkokon, pántokon forgó, befelé nyíló, jelenleg 19. század végi egyszerű zárral és lakatpánt segítségével zárható, kovácsszeggel összeállított rámás deszkaajtó. A tok építési korú, az ajtószárny valószínűleg egy felújításkor készült. Felső részében utólagosan kivágott üveges, (kivehető, világítás és huzat biztosítására szolgáló) ablakocska. Ajtó előtt lécből készített „sarampó". Padlás ajtó: (143x57 cm) ácstokban, vassarkokon, pántokon forgó, kifelé nyíló, kovács szeggel összeállított. Rászegzett zárja 1850 körüli ládafiókból kiszerelt, másodlagosan felhasznált. Kialakítása a korábbi bejárati ajtó mögül létrával való feljárást egyszerűbbé tévő falazott lépcső építésekor történt, a pitvar egykori meszelésrétegei ui. folytatódnak, a lépcsők mellett elfedett falszakaszon is. A külső padlásajtó a héjazaton keresztül a lakóépületbe történő illetéktelen behatolást 1 9 volt hivatva kivédeni, és az épület 19. századi újításaihoz sorolandó. A szobákba vezető ajtók: elsőházba,( I 63x88 cm) fe19. ZÓLYOMI József 1974. 25. 20. Keret-betét szerkezetű. I I. kép. Mázatlan csempetöredék nyőfából, vörösbarnára festett, filungos 2 0 szerkezetű 1900 körül készült veretekkel, hátsóházba (163x90 cm) másodlagosan felhasznált, szintúgy fenyőfából készült, filungos ajtó, melynek forgásirányát is megváltoztatták beépítéskor. A tokok deszkával borított ácstokok. Feltehetően az elsőházbeli építéskori, csak borítását újították meg. Az ablakok: az utcai főhomlokzaton lévő kettő közül egyik kívülről befalazva, ez utóbbi viszonylag épen maradt meg, (eredetinek tűnnek), középen választott gerébtokban (65x49 cm) négy szimpla ablakszemmel. Az udvari homlokzat két ablaka az utóbbi 30 esztendőben lett cserélve, másodlagosan felhasznált 6 ablakszemű (91x61 cm) középen választott pallótokos duplaszárnyú, ki-be nyíló nyílászáróra. A falazat és a nyílászárók környezetének tanulmányozása, valamint a vízelvezetési munka a ház háta mögött nem várt fejleményt hozott. Az eredeti talajszint magasságában, elszórtan, egyéb háztartási kerámiacserepek társaságában kályhacsempe töredékek kerültek felszínre (I 1-14. kép) . I. Vörösre égő agyagból, durva szemcseszerkezetű csillámos homokkal soványított, ún. „terülőmustrás" csempe saroktöredéke. Mintája kiszerkeszthető: vonalkázott alapon, egymásba kapcsolódó pikkelyekből alkotott brokátminta, a mustrák közepén egymásból kiinduló kettős lángnyelvekkel. Perem magasság: 4 cm. Kora: stílusa alapján, 17. század vége - 18. század eleje (I I/1 .kép). 199
