Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Sári Zsolt: Egy kiállítás és muzeológiai tanulságai – Három a kislány! – Babaházak. Rendhagyó időszaki kiállítás a Skanzenban

A 19. század végén terjednek el a gyerekeknek, fiataloknak szánt könyvek, amelyek a két világháború között már tucat számra sorakoznak a városi polgárcsaládok könyvespolcain. A választék is sokrétű, a magyar és a világirodalom neves, és kevésbé ismert alkotóinak művei ezekben az évtizedekben egyre nagyobb példányszámban jelennek meg. A könyvek egy része egy-egy adott kor gyerekei számára jelent meghatározó élményeket, mások viszont generációkon átívelve folyamatosan jelen vannak, mint például Móra Ferenc Kincskereső kisködmönje, amely először 1920-ban jelent meg. Judit és Vera kis könyvtárának megmaradt darabjai egy varázslatos világot tárnak fel, a mesék világát, a felnövő lányokat a felnőtt életre nevelő alkotások, a könyvek legtöbbje azonban a leányregények gyakran rózsaszín világába vezet. A szinte már giccses, feminin ponyvairodalom kimondottan a fiatal lányoknak készült: az „életmesék", naplóés levélregények hitelesnek akarnak látszani, amelyben fő helyen a boldogság utáni vágy jelenik meg. A boldogság azonos a biztonsággal, amelyet a család, a házasság, az anyagi biztonság jelent. A lányoktól pedig a tisztaság, tisztesség, szüzesség erényét várja el, a polgári életeszmény, a keresztény erkölcsösség példájával. A társadalmi elismerés, a származás fontosságának korszakunk szerinti megítélése is megjelenik, mint például Tutsek Anna Ciliké rövid ruhában című regényében: „... az első ideáljáról, akiről azt hitte, hogy legalábbis jogász, és Elemér vagy Aladár a neve, kiderült, hogy Samunak hívják és fűszeres-segéd..."

9 Babák A baba az egyik legfontosabb játékszer, a lányok életében meghatározó: egyszerre társ, a felnőtt nő mása. A baba megtanít a gondoskodásra, a gyermek gyermeke. A babázás során utánozza az anyát, a szülő viselkedését. A puha, simulékony rongybaba gyakran a gyermek első játéka, mely amellett, hogy élethű, egyúttal törhetetlen és szeretnivaló is, így sok szempontból a legfelelőbb gyermekjáték. A különféle kelméből, vászonból, pamutból, selyemből, filcből és egyéb textíliából készült rongybabákat ronggyal, fűrészporral, szalmával, vattaszerű anyaggal tömték ki. Mivel a textíliák elég kényes, kevésbé tartós anyagok, rongybabából kevesebb maradt fenn, mint más babatípusból. Amikor már nemcsak játszani lehetett a babákkal, a kislányok saját maguk is készítettek természetes anyagokból: kukoricacsőből, csuhéból babákat. A babakészítés során alkalmazott hagyományos anyagok - fa, papír, biszkvit, textil - mellett a 19. század végén megjelent a könnyen előállítható és sokféleképpen használható celluloid. Az 1940-es években, az új műanyagok megjelenésével és a babák sorozatgyártásával kezdődött meg a babák történetének modern korszaka. A könnyen formálható, ugyanakkor erős plasztik anyagok megjelenése, az új felszerelések és gyártási technológiák lehetővé tették a gyártók számára, hogy tömegesen, milliószámra tudtak egyforma babákat előállítani. 9. KOMÁROMI Gabriella 2005. Játékvilág A játék a szabadság, a képzelőerő, a csoda, az öröm és a titok világa. A gyermek számára életforma. Játszani sokféleképpen lehet: egyedül vagy közösségben, eszközökkel vagy eszköz nélkül. A játék történelmi koroktól és társadalmi rangtól függetlenül ugyanazt jelenti a gyermek számára: szórakoztat vagy éppen a felnőtt életre nevel. Történetünk főszereplői számára is a játék öröme ugyanaz: játszanak akár rongy vagy porcelánbabával, papírlapra rajzolt malomjátékkal vagy a Piatnik cég által gyártott Gombóc Matyival, a homokozóban vagy az utca porában. Ugyanaz az érzés motiválja a lányokat a vidámpark vagy az áldozócsütörtöki búcsú körhintáján csakúgy, mint a zongora mellett vagy a tollsípot fújva. Kiállításunk a három kislány játékain keresztül mutatta meg a 20. század első évtizedeinek paraszti és polgári játékait: a természetes anyagokból készített leleményes népi játékszereket és a korabeli házi- és gyáripar termékeit. Nemcsak a korszak játékkultúrája, hanem három kislány játékvilága is visszatükröződik: a személyes tárgyak hordozzák a jellegzetes, általános képet. Társasjátékok A táblásjátékok évezredek, évszázadok óta jelen vannak az ember életében. A kezdeti mágikus játékok évszázadok alatt ártatlan, kedélyes társasjátékká alakultak. 6. kép. Interaktív társasjáték a kiállításban (DEIM Péter felvétele, 2008.) 188