Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Sári Zsolt: Egy kiállítás és muzeológiai tanulságai – Három a kislány! – Babaházak. Rendhagyó időszaki kiállítás a Skanzenban

5. kép. Részlet a kiállításból (DEIM Péter felvétele) A városi polgárcsalád "lölnay Vera és lölnay Judit élete kalandosan indult. Judit 1934. augusztus 14-én született Budapesten, húga pedig 1936. február 3-án. Édesanyjuk Mihócza Gizella 1902-ben született, és színésznőnek tanult, majd vidéki színházakban játszott. De nevét hibába keressük a színházi plakátokon, mivel művésznevén - mint Medgyessy Jucit - ismerte meg a közönség. Tolnay Andor, a kitűnő hangú bonviván az 1920-as években több vidéki színházban - Karcagon, Székesfehérváron, Szegeden, Kolozsvárott - fellépett, de játszott a budapesti Király- és Operett Színházban is. 1933-38 között a Budai Színkör igazgatója, majd vendégtársulatot vezetett a pécsi és a kassai Nemzeti Színházban. 1941ben a Tábori Színház igazgatójaként járta a frontot, és az ott szolgáló katonáknak rendezett darabokat, olyan színészekkel, mint Ajtay Andor és Kis Manyi. A színházi munka során ismerte meg Medgyessy Juci színésznőt, szerelem szövődött a két ember között, majd házasságot kötöttek. 1937-ben lölnay Andor örökbe fogadta Medgyessy Juci két lányát, Verát és Juditot. Az 1936-ban közösen vásároltak egy házat Szentendrén, közel a HÉV állomáshoz, az Attila utcában. Eleinte nyaralóként használták, a nyári szünidőt töltötték itt. A nagyobb lány, Judit 1939-ben kezdte meg tanulmányait a budapesti Notre Dame de Sión római katolikus leánynépiskolában. Vera már Szentendrén járt iskolába. Az otthon: a városi ház gyerekszobája - a falusi, parasztház egyetlen lakószobája A paraszti lakóház A gazdaház a falu úgynevezett Felvégén, a Budapest Kassai út mellett épült az 1890-es években. A korábbi náddal fedett nyeregtetőt, az 1920-as években cseréppel fedték be. A tornácos lakóházat vályogtéglából építették, szoba-konyha-szoba-kamra beosztású volt, amihez hozzáépítették az istállót is. A konyhában ekkor már rakott tűzhely állt, a szobában pedig gúla alakú boglyakemencében fűtöttek. A házban mestergerenda volt, amelyet a kemence sarkánál egy középoszloppal támasztottak alá, ezt az alátámasztó középoszlopot boldoganyának nevezték. Az első szoba tisztaszoba - parádés szoba - volt, ezt akkor használták, ha vendég érkezett a házhoz. A mindennapokat a konyhában és a hátsó-, lakószobában töltötték. Gyerekszoba ezekben az évtizedekben még nem volt a falusi parasztcsaládok lakóházaiban, az egész család egy szobában lakott. Az ágyak az ajtóval szemben a két fal mellett álltak, az ablakok közé került a karospad, előtte az asztal. A gyári készítésű thonet székek az ágyak előtt álltak párban. Az udvarra néző ablak alatt állt a sublót, rajta sublótterítő, amin porcelánbögrék, üvegpoha186