Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Sári Zsolt: Egy kiállítás és muzeológiai tanulságai – Három a kislány! – Babaházak. Rendhagyó időszaki kiállítás a Skanzenban

Got'tlïÔC nirvi 4. kép. Részlet a kiállításból (DEIM Péter felvétele) sik „dokumentum" egy, a hagyatékból előkerült papírlap volt, amely a ruhásszekrény tervrajzát őrizte meg, rajta a készítők nevével és a Tolnay Andornak szánt néhány mondattal. A készítők egyik csapatába a Soproni Színház műszaki munkatársai tartoztak, míg a másikban a Cegléden élő barátokat találjuk. A lolnay lányok bemutatásánál a hagyatékból válogattam ki a tárgyakat. A falusi lány gyermekkorát bemutató részeknél, a néprajzi interjúk alapján a múzeum műtárgy gyűjteményéből választottam ki azokat a tárgyakat, amelyek a leírásoknak megfeleltek. A kiállítás négy nagyobb egységre tagolódott: A lakóhely: Szentendre, a város - Szihalom, a falu Szihalom Az Eger és a Rima patak mentén, Heves és Borsod megye határán fekvő falu egy patkó alakú emelkedésen terül el. Évszázadokig halmazos, rendezetlen belső falumagot gyűrű alakban kerítették körbe a kertek. Ennek a településképnek a felbomlása a 19. században megindult. Ebben közrejátszott a falu népességének intenzív növekedése, a korábbi kertek területén építkeztek, és lassan egyre több, rangos parasztház is megépült a falu külső szélein is. Szentendre A Dunakanyar festői kisvárosa az 1900-as évek első felében a művészek paradicsoma volt. Szerencsés fekvésű város, a hegyek, a síkság és a folyó adja meg karakterét. A festők mellett a kirándulók is megkedvelték a várost, ebben az időszakban számos kisvendéglő, kocsma működött, a városi polgárok szobákat adtak ki. A város hangulata megmaradt egy csendes, nyugodt, egy falunál alig nagyobb, de folyamatosan növekedő településnek. A család: a városi polgár, színész-család - a falusi parasztcsalád A falusi parasztcsalád 1933. július 18-án született meg egy középparaszti családban Koós Erzsébet, Koós Imre Joachim és Sári Mária gyermeke. A szülők szihalmi földművesek voltak, a két tősgyökeres szihalmi gazda család gyermeke 1932-ben kötött házasságot. A család földműveléssel foglalkozott, 20 holdas gazdaságukat maguk művelték meg. Búzát, rozst, kukoricát termesztettek saját célra, a felesleget pedig a környező városok vásáraiban értékesítették. A növénytermesztés mellett állatokat is tartottak, az istállóban lovak és tehenek álltak, a disznóólban anyakocát és malacokat neveltek, az udvaron pedig tyúkok és kacsák éltek. 185