Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Kemecsi Lajos: Múzeum és épülete – Kihívások és válaszok a modern múzeumépítészetben
dott az intézmény bővítése egy ötemeletes funkcionalista tömb felépítésével, amely kiválóan kapcsolódik a már meglévő klasszikus és posztmodern épületekhez. Összegzésként megállapítható, hogy a „boom" idején épült múzeumépületek igazolják, hogy a kánonoktól való radikális távolságtartás soha nem látott szabadságot tett lehetővé az építészek számára. 2 6 Jó példák és tanulságos hibák A bátor múzeumépítészet egyértelműen beruházás a jövőbe, hiteles szakmai koncepcióval párosulva komoly bizalmi tőkét kovácsol. A több, mint 20 esztendővel ezelőtti kezdetekre visszanyúló folyamatok tapasztalatait érdemes felhasználniuk a jelenben terveket készítő menedzsmenteknek is. A múzeumépítészet és a korszerű múzeumi koncepciók összefüggéseivel kiterjedt nemzetközi szakirodalom foglalkozik. A hangsúly elsősorban a művészeti múzeumokon van ezen a téren. 2 7 A nyugati múzeumi sikersztori talán leginkább látványos - bár esetenként igen ellentmondásos - eleme a múzeumok építészete. Victoria NEWHAUSE bőven illusztrált könyvében számba veszi a sikeresnek ítélhető, illetve az elhibázott múzeumépítészeti megoldásokat egyaránt. 2 8 Sikeresnek ítéltek például az említett James Stirlingnek a Neue Staatsgalerie, vagy londoni National Gallery építészeti megoldásai (Robert Venturi, 1991 ), a bázeli Fondation Beyeler (Renzo Piano, 1997), vagy a Täte Modern átalakítása (Herzog és de Meuron svájci irodák, 2000). 2 9 Ezeknek az épületeknek a megvalósítása szerencsésen ötvözi az építészeti hagyományok egyéni hangú újrafelhasználását és ötleteit. A múzeumok építészetének jelentőségét jelzi, hogy például a Täte Modern építéséről külön kötetet publikáltak, melyből az el nem fogadott tervek is megismerhetőek, illetve a finanszírozási jellemzők és más gyakorlati információk. 3 0 A Täte erőműből múzeummá alakításának egyik vezérelve az anyagok, a terek és kapcsolatok mellett a fény használata volt. Ez a változatossá tétel egyik fő eszköze: a fény s a hozzá való viszonyulás a múzeumok építészetének egyik alapkérdése. 3 1 Elhibázottnak ítéltettek az eredeti épületek hatásait lerontó átépítések közül például a Metropolitan, a MoMA korábbi fejlesztése, vagy a New York-i Guggenheim átalakításai. Az elutasító értékelések egyöntetűen azzal érvelnek, hogy elmaradt az átalakítások eredményeként a térrel való kölcsönhatás alkalmazása. A múzeumok nem reflektálnak érvényes módon a külső környezetükre. 4. kép. A bilbaói Guggenheim múzeum (Frank GEHRY, 1997) Ezzel szemben kiemelten jól sikerültnek tartja a bilbaói Guggenheim múzeum 30 000 négyzetméteres alapterületű (!) új komplexumát. 3 2 Ez az épület önálló műalkotás, melyben egy szürrealista vízió és egy organikus absztrakt elemei keverednek. Az épület harmonizál a település folyójával és domborzatával is. Megépítése egyértelműen igazolta azt az elvárást, hogy a gazdaságilag elmaradott város vezetése egy kulturális attrakció alkalmazásával pénzügyileg is sikeres vállalkozásba kezdjen, hiszen az épület évente I 000 000 (millió!) látogatót vonz. 3 3 Létezik azonban még ennek a többségében elismert projektnek is olyan kritikai értékelése, amely több szempontból is kárhoztatja a megépült létesítményt. Elsősorban a túlzott építészeti divatkövetés miatt, úgy véli, a divat elmúltával gyorsan idejétmúlttá lesz az épület, melyben a későbbi kiállítások küszködni fognak a szoros feltételrendszerekkel. 3 4 Az 1991 és 1997 között felépült múzeum tervezője az amerikai Frank GEHRY volt. Nyilvánvaló jelzéseket alkalmazott az eredeti, Wright-féle szimbólummá lett Guggenheim épületre. 3 5 A Guggenheim világhálózat („brandname") európai, (esetlegesen magyarországi) tapasztalatai, kapcsolódási pontjai is releváns kérdéseket vetnek fel számunkra. Közismert, hogy szinte sorban állnak azok a városok, melyek a baszk régió csodájának megismétlődését remélik. A világhírű s rendkívül látogatott bilbaói múzeum saját gyűjteménnyel alig rendelkezik; hatása egyértelműen csak az épületnek van. 3 6 A kasseli Documenta katalógusában már 1982-ben (!) szerepelt a megállapítás, hogy „a műtárgyak csupán ürügyként szolgálnak a látványos 26. Vö. GYÖRGY Péter 2010. 71. 27. Kirk, TRAIN (ed) 1980. 143-167.; Josep, MONTANER 1990. Museums for the New Millennium (Washington, D.C. Association of American Museums, 1997.; Kevin, MOORE 1997.; Frank, MAIER-SOLGK 2002.; Jean-Michel, TOBELEM (ed) 1996.; Umberto, ECO 1986.; Catherine, DONZEL 1998.; Justin, HENDERSON 1998.; további irodalom lásd ÉBLI Gábor i.m. 90. 28. Victoria, NEWHOUSE 1998. 29. ÉBLI Gábor i.m. 91. 30. Rowan, MOORE 2000. hasonló okokból üdvözlendő a Szépművészeti Múzeum modernizálása körüli társadalmi érdeklődés, s ennek részeként született Museumcafe tematikus szám. 31. Vö. CSÁGOLY FERENC Ferenc 2004. 285-286. 32. ÉBLI Gábor i.m. 92. 33. Vö. Frank, O. GEHRY 1998.; illetve Vittorio, LAMPUGNANI-Angeli, SAHCS (eds) 1999.; Gerhard, MACK 1999.; ÉBLI Gábor i.m. 236. 34. François, CHASLIN 1997. 43-5 I. vagy Pierluigi, NICOLIN 1999. 11-26. 35. A Wright-féle épület az organikus építészet és az építészeti szobrászat elveit együttesen tükrözi, máig érvényes mintát kínálva a kortárs múzeum építészet számára. A budapesti Millenárison működő Jövő Háza előcsarnoka és lépcsőháza előképként a Wright-féle épületet idézi. GYÖRGY Péter 2007. 240., 288. 36. Az épület üzenetének nyomasztó erejét elemzi GYÖRGY Péter 2003. 134. 170
