Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Kemecsi Lajos: Múzeum és épülete – Kihívások és válaszok a modern múzeumépítészetben

múzeumi épületek létrehozására".

3

7 A múzeum napjainkra olyan kulturális szórakoztató helyszínné alakult, a fogyasztás helyszínévé, ahová elsősorban az esemény/attrakció miatt jön a látogató.

3

8 A különböző történeti stílusok múzeumépületeken jelentkező hatása külön kutatási témaként működik a nemzetközi szaktudományban. Számos tanulmány tárgyalja a jelen múzeumépítészetének történeti gyökereit-előzményeit.

3

9 A modernista építészet objektumai a külvilágtól elzárt, érintetlen, zárt értelmezési tartományokat képviseltek, erőteljes funkcionalista befolyással. Igy születtek a közismert díszítetlen, csupasz épületek. A spektákulumépítészetnek is nevezett irányzat értelmezési stratégiája a homlokzatot az egyes épületek-múzeumok szemantikai üzenő falaként értékelte. A modernista program megújulása egy további múzeumépítészeti jellemzője korunknak.

4

0 A múzeumok gyűjteményei és épületei rendszeresen átértelmezik egymást. A múzeumi világ egyértelműen szerencsés a versenyhelyzet, az, hogy nincs egyeduralkodó építészeti irányzat a szférában. Az viszont egyértelmű, hogy a korábbi „szekularizált templomok" mára a kulturális turizmus célpontjaivá alakultak - nem kis részben éppen az építészeti megújulás eredményeként. A korábbi egyértékű igazság múzeuma helyett a gyűjtemények sokszólamúsága, az alternatívák és problémafelvetések fóruma a korszerű múzeum. A kortárs kulturális kontextus és a találkozási hely jelleg az egyik legfőbb üzenete a jelenlegi múzeum építészetnek - múzeumi üzenetnek.

4

1 A múzeumnak a közvetlen környezetével való találkozása elkerülhetetlenné teszi a fogyasztói társadalom szemantikájával való találkozást, ahogy GYÖRGY Péter fogalmaz.

4

2 Általában nem hangsúlyozott az elemzésekben a múzeumi épületek működtetésének, fenntartásának problematikája. Pedig a működés költségeit minden esetben nehezebb fedezni, mint a megépítési nagy projekteket. Hiszen az intenzív múzeumi terjeszkedés, a „boom" eredményeként építészeti csodák születnek állami vagy magán források felhasználásával, de a mindennapi működés költségeinek fedezete már jóval kevésbé vonzó a forrásgazdák számára. Nem azonos a presztízse a megépítés és a működtetés aktusának sem. S ez az egyik eredője a látogatószám növekedés céljával létrehozott giga tárlatoknak, vagy a különböző múzeumi bevételtermelő szolgáltatások (boltok, kávézók, üzletek) terjedésének. A megépült múzeumi épületek számláit egyértelműen hatékonyabban segíti fedezni a kiskereskedelmi bevétel, mint a megnőtt kiállítási terület.

4

3 A kiállítás/attrakció lehet az a hívó jel, ami a fogyasztásra ítélt/késztetett látogatót az intézménybe csalogatja. Szintén háttérbe szorul a múzeumi sztárépületek eseteinek elemzésében a múzeumok funkcionális rendjének értékelése. Pedig az építészeti szakirodalomban közönségoldalnak és intézményi oldalnak nevezett működési oldalak egészséges viszonya az egyik titka a hosszútávon is sikeres múzeumépületnek. Az előcsarnoki, közönségszolgálati és kiállítási zónák mellett, az intézményi oldalon találhatóak az igazgatási, a kutatási, a restaurálási, raktár és épület fenntartási zónák. A jelenleg sikeres múzeum működtetési irányokban a múzeumi boltok, a vendéglátás funkcionális terei alapvető jelentőségűekké váltak. A múzeumi funkciók alap feladatainak ellátását teszik lehetővé a különböző méretű előadótermek, szakköri vagy klub helyiségek.

4

4 A jelenleg zajló jelentős múzeum építészeti projektek között tartják számon a berlini múzeumok rekonstrukcióját.

4

5 Ennek a 19. századi eredőjű Múzeum-szigetnek a projektje ma Németország talán legnagyobb kulturális vállalkozása. S az EU demográfiailag és gazdaságilag legerősebb tagállamának nyilvánvaló szándéka, hogy a közösség meghatározó kulturális irányadójaként lépjen fel. A projekt költségvetése meghaladja az I 000 000 000 (milliárd!) Eurót. Az előzetes számítások alapján évente négymillió (!) látogatót várnak az új Múzeum-sziget intézményeibe a befejezést követően. A berlini múzeumok a Múzeum-szigeten kívüli intézmények tekintetében is megújulnak.

4

6 2003-ban nyílt meg a Deutsches Historisches Museum új épületszárnya a kínai származású amerikai sztárépítész I. M. Pei tervei alapján.

4

7 Itt is nyilvánvalóan felismerhető az üveg építészeti alkalmazásának egyedülálló merészsége a bejárati üvegspirál (áthallás pl. a New York-i Guggenheim épület irányába) látványában. 37. Donald, JUDD megállapítását idézi ÉBLI Gábor i.m. III. 38. Pierre Rosenberg a Louvre igazgatója. In: Le Louvre dans tous ses éclats, Revue des deux mondes 1999/9. 91 17. Ez a téma azonban már átvezet a múzeumi kiállítások elemzésének területére, illetve a gyűjteményezés problematikájára. 39. Pl. John, COOLIDGE 1989.; Douglas, DAVIS I990.;josep, MONTANER 1995. további szakirodalommal. Magyar nyelven legutóbb CSÁGOLY Ferenc 2004. 40. Kimagasló képviselőinek vonatkozó szakmai eredményei komoly elemzésre érdemesek. Rem Koolhas (Rotterdam), Matthias Lingers (Frankfurt), Louis Kahn (Fort Worth), Ludwig Mies van der Rohe (Berlin), vö. ÉBLI Gábor i.m. 95. A high-tech modernizmus emblémájaként is emlegetett Getty Center Los Angelesben (Richard Meier) komoly viták kiváltója volt. GYÖRGY Péter 2003. 133. 41. GYÖRGY Péter 2003. 20., illetve példaként szerepel a British Museum új épülete (pl. az olvasóterem fedett ovális udvara, Norman Foster), amelyben a múzeumi terek kizárólagossága, elzártsága feloldódik a városi tér szerkezetében. GYÖRGY Péter 2003. 122. hasonló természetes beavatkozást végzett Jean Nouvel sztárépítész a madridi Reina Sofia múzeum 2007. évi bővítésénél. SZABLYAR 2010. 81. 42. GYÖRGY Péter 2003. 124. Ő egyébként a Walt Disney-féle szórakoztatóipar jelenségeit is említi elemzésében. GYÖRGY Péter 2003. 128-129. 43. Vö. ÉBLI Gábor i.m. 124. A magyarországi múzeumok számára is nyilvánvaló ez a folyamat a tanulságaival. Lásd új állandó kiállítások és a látogatószám/bevétel illetve fenntartási költségek viszonyrendszere. 44. Vö. CSÁGOLY Ferenc 2004. 287-290. 45. NAGY Márta: Berlin múzeumairól, http://www.c3.hu/scripta/balkon/98/0708/l4nagy.htm 46. így a Kulturforum, Charlottenburg, illetve Dahlem is. 47. A Louvre és a washingtoni National Gallery bővítését is jegyző építésznek egyébként van magyar kapcsolódása is, hiszen a Harvardon Breuer Marcell tanítványa volt. ÉBLI Gábor i.m. 201. további irodalom pl. Ulrike, KRETZSCHMAR (Hrsg) 2003.; GYÖRGY Péter 2007. 229.; Breuer, MARCELL a Whitney Museum zikkurátot idéző épületét tervezte 1966-ban. Az egész épület önálló, modern kompozíció, magán viseli a funkcionalizmus jegyeit. CSÁGOLY Ferenc 2004. 272. 171