Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Kemecsi Lajos: Múzeum és épülete – Kihívások és válaszok a modern múzeumépítészetben

tálva kimondottan éles vitákkal kísérve nyílt meg 2006-ban Párizsban a Museé du quai Branly - már névválasztásával is jelezve az összetett problematikát. Az európai civilizációkat bemutató múzeum gyűjteményét a korábbi Musée National des Arts d' Afrique et d' Océanie (MAAO) és a Museé de l'Homme összeolvasztásával alakították ki. A posztkolonialista korszak kulturális relativizmust hirdető múzeumi elvei igencsak éles kontúrokkal rajzolták körbe az intézmény határait.

1

6 A restitúciós folyamatok, a nemzetközi diplomáciai és kulturális interakció kitüntetett területe a múzeumi szféra. Szintén jellegzetes francia példa a Musée des Civilisations de I' Europe et de la Méditerranée (MuCEM) Marseille-be költözése, új épületének megépítése.

1

7 A múzeumi üzenet és küldetés újradefiniálása, a korábbi válságba került múzeumok a Musée de L Homme és a Musée National des Arts et Traditions Populaires (MNATP) gyűjteményeinek részleges öszszevonása adta a kiindulást az európai etnográfiai múzeum létrehozásához. Egyértelmű a francia állami kultúrpolitika törekvése az új intézmény létrehozásával, amely összhangba került a mediterrán térség fővárosa küldetés beteljesítését erősítő helyi szándékokkal. Akár az integráció, akár a szegregáció problémaköreinek aktualizált felvetésekor előtérbe kerül a múzeum mint helyszín. James CLIFFORD megállapítása szerint az igazi múzeum egy olyan kontaktzóna, ahol a többségi (múzeumot fenntartó) kultúra érintkezhet az ott reprezentált (kisebbségi, idegen) világgal.

1

8 Szintén fontos eleme a mai múzeumi vonatkozó kutatásoknak az önreflexió eleme - a metodológiai individualizmus szempontjainak figyelembe vételével.

1

9 A nemzetközi elemzések egyik sarkköve, hogy a múzeum különlegessége a más kulturális/ - /szórakoztató/ - ismeretterjesztő intézményekhez képest, elsősorban a gyűjteménye. Ha ezt a prioritást feladja, akkor szó szerint a vidámparkok versenyébe száll be - s ott, nehézkessége folytán, elkerülhetetlenül veszíteni fog.

2

0 Alapprobléma, hogy nehéz megteremteni a gondolati terek hagyományának és a modern kommunikációs áramlatban való helykeresésnek az egyensúlyát. Sikeres nemzetközi példa a megújulásra és újrapozicionálásra a bécsi Museum für Angewandte Kunst (MAK) utóbbi években történt átépítése. Az eredetileg különálló két neoreneszánsz épülettömböt üvegfolyosóval kötötték össze, átjárhatóvá tették az addig elzárt kertet és kávézót alakítottak ki. Föld alatti kiállító tereket építettek, amelyekben Studiensammlung látható - nyersanyag szerinti megoszlásban, tipológiai, történeti és funkcionális rendezési elvek szerint tagolva.

2

1 A magyar múzeumi tematikájú elemzések között példaértékű GYÖRGY Péternek a New York-i Amerikai Ter3. kép. A British Museum (London) új épülete (Norman FOSTER) mészettörténeti Múzeum (AMNH) esettanulmányként is értékelhető kötete, melyben a múzeum épületét is górcső alá veszi.

2

2 A konkrét amerikai múzeumi élményből általános jellemzés születik a könyvben. Szerepel a fejtegetések között az a lehetséges megoldás is, hogy napjainkban egy múzeum lemond az állandó és az időszaki kiállítások „hagyományos" alkalmazásáról, s ezek helyett megbíz egy sztárépítészt egy épület megteremtésével. Egy olyan, akár kiállítás nélküli jellegzetes épületével, amelyben divatos étterem működik, tárlatok és gyűjtemények helyett.

2

3 Ez tehát egy olyan folyamat víziója, melynek során a műtárgyak őrzésére létrehozott épületektől eljutunk a műtárgyként értékelhető épületekig. A múzeumi boom

2

4 egyik eredménye lehet világszerte - más léptékben és megkésve ugyan - hazánkban is, hogy az utóbbi évtizedekben az egyetemek javára eltolódott kutatási súlypontot a múzeumok visszairányíthatják maguk felé. Az ilyen irányú tevékenységet támogató építészeti megoldások követelő igényt, kihívást fognak jelenteni várhatóan a közeljövőben. Érdemes a múzeumépítészet megújításának szándékához figyelembe venni a korábbi modernista eredményeket is. A hatásmechanizmusok elemzése komoly támogatást nyújthat a jelenben zajló fejlesztési koncepciók artikulálásához. így például a két évtizeddel ezelőtt posztmodern ikonként megvalósult stuttgarti Staatsgalerie a korszerű betonszerkezeteket alkalmazó skót építész, James Stirling monumentális műve, megnyitásakor óriási botrányt kavart. Az építészeti különlegesség (környezetébe simuló teraszos jelleg) kiemelt médiafigyelmet eredményezett, ami a látogatók és a szponzorok számára is pozitív üzenetként értelmeződött.

2

5 2002-ben folytató16. Sarah, AMATO 2006. 46-65. hivatkozza GYÖRGY Péter 2007. 250. 17. Az intézmény átalakulásáról legutóbb SZABÓ Zsuzsanna 2009. 18. James, CLIFFORD 1997. 188-219. Vö. Gottfried, KORFF 200

1. 133-151., illetve korábbi értelmezés az Architectural Rewiew, 1984/2. különszámában: Museums: the Continuity of Tradition címmel. 19. Vö. GYÖRGY Péter 2003. 138. 20. ÉBLI Gábor i.m. 67. 2

1. ÉBLI Gábor i.m. 67-69. Hasonló londoni példa olvasható: Daniel, LIBESKIND 1997. 64-67. 22. GYÖRGY Péter 2003. 23. Ezen múzeum és építészet kapcsolatát elemző nemzetközi szakirodalomhoz mások mellett igen hasznos pl. Museums: the Second Round, Progressive Architecture, August 1983. 65100.; Joel, BLOOM (ed) 1984.; Michael, BRAWNE 1966.; Neil, COSSONS 1984. 121-130. illetve további hivatkozások ÉBLI Gábor i.m. 88. 24. A gazdasági világválság hatásaként értékelhető, hogy felmerült a museum boom korszak végét vizionáló vélemény is. Vö. GYÖRGY Péter 2010. 71. 25. ÉBLI Gábor i.m. 86. 169