Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Józsa Tamás: Présházak, prések és különös zárszerkezetek a mórichidai és csikvándi szőlőhegyen – Értékmentés középiskolás diákokkal
18. kép. A pince bejárati ajtó felmérése belső oldal szült zárszekrény, amely kívülről, vagy belülről az ajtószárnyra van erősítve. Ez növeli a betörések elleni biztonságot, ugyanis idegen kulccsal lehetetlen a fazárat működtetni. A kulcsnak, a zárnak, tehát az egész szerkezetnek teljesen egyedi formája, egyéni méretei vannak, nincsenek szabványhoz kötve. A fazárat nem fazármester, hanem többnyire a tulajdonos, vagy esetleg ács, vagy valami helyi ezermester készíthette. Mórichidán úgy tűnik, hogy a régi fazárak mind Szabó Márton keze alól kerültek ki. Nagyon ügyesnek kellett lenni hozzá. Nem csak a készítéshez, hanem a kinyitáshoz is. 4 Kezünk mozdulatait a zár működtetése során nem tudjuk ellenőrizni, tehát a zár működtetése nagy gyakorlottságot és jártasságot igényel. A pince bejárati ajtaja A zárszerkezet részei - zárszekrény, - lamella (3 db), - retesz (rigli, 2 db), - szegek (3 db rejtett), - I -1 fa gomb az ajtószárnyak behúzásához. A nyitáshoz szükséges segédeszközök - fazárkulcs, - retesz elhúzó (vasvilla meghajlított foga). Nyitási folyamat Az ajtó nyitási folyamata egyszerűbb, de szerkezete bonyolultabb, mint a bortároló ajtaján lévő zárszerkezeté. Működése a ma használatos hevederzárakhoz hasonlóan reteszek mozgatásával történik. I 9. kép. Fazár, reteszek és lamellák Először is kell az ajtóhoz egy speciális eszköz, amit ebben az esetben egy régi vasvilla fogából hajlították, és egy külön erre a célra készült kulcs. A kulcsot esetleg illetéktelenül megszerzők ellen a három rejtett szög szolgálja a reteszek biztosítását. Az I. és a 2. rejtett szög a felső, a 3. szög az alsó reteszt biztosítja. 5 1. Jobb kézzel betesszük a kulcsot a zárszekrényen lévő zárba az ajtó síkjával párhuzamosan. 2. Elfordítjuk lefelé 180 fokkal, ezáltal a lamellák felemelkednek. 3. Kihúzzuk az I. (rejtett) szöget. 4. Kicsit megütögetjük a zárat, megmozgatjuk az ajtót, hogy a 2. (rejtett) szöget ki tudjuk húzni. 5. Elhúzzuk a felső reteszt. 6. Kivesszük a 3. szöget. 7. Elhúzzuk az alsó reteszt. 8. Kinyitjuk az ajtót. 9. A zárási folyamat a nyitási fordítottja. A reteszeket a vasvilla fogából hajlított retesz elhúzóval, Szabó Béla szóhasználata szerint: „huncutsággal" húzzuk el. Egy-egy kis lyukon, 6 a reteszek fölött az ajtón keresztül bedugjuk ezt a segédeszközt, amely beleakad az ajtó belső felén található felső, illetve alsó reteszen lévő szögbe. így tudjuk a reteszt elhúzni, az ajtót kinyitni. A rejtett szögek valamikor nem tűntek ki az ajtón lévő szögek sorából, mára a nyitás-záráshoz tartozó mozgatás következtében kicsit kikopott a környezetük. A zárat a tulajdonos elmondása szerint még soha nem kellett javítani. Albert Antal pincéjének ajtaján található zárszerkezet kinézetre, is és nyitása tekintetében is teljesen megegyezik ezzel. Gyerekkorom családi nyaralásainak egyik érdekes élménye volt, amikor a Zala megyei Nován, a helytörténeti gyűjtemény megtekintése közben a teremőr felhívta a figyelmünket, hogy az itt található különféle régi zárakat sokáig senki sem tudta kinyitni. Egészen, addig, míg az egyik látogató, akiknek gyerekkorában a pincéjükön szintén ilyen zár volt meg nem mutatta a zár működését. A 15. képen I. számmal jelölve a rejtett szögek. A 15. képen 3. számmal jelölve lyukak a felső, illetve az alsó retesz elhúzásához. 130