Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben

22. kép. Tető alaprajz telezhető, hogy az építés korában gyakori csapos gerenda, vagy borított födém került kialakításra. A padláson még ma is megtalálhatók a tető csúcsdíszei, amelyek a tetőgerinc két végpontjában álltak, zöldre festett bádogból. A tető mind a négy homlokzatára nyílik egy-egy kisebb méretű bádogozott tetőablak, melyen voluta látható, ebből tudjuk, hogy ez egy bécsi gyár által előregyártott elem. Az ereszcsatorna is zöldre festett bádogból készült, az eresztartó elemeket kovácsoltvasból egyedi megmunkálással alakították ki. A klasszicista pincéknél gyakori volt, hogy azok alaprajza valamilyen rajzolatot, alakzatot formázott, ilyen például a Tihanyi Apátság kettős kereszt alaprajzú pincéje. Hasonlóan itt is, az építők - megörökítendő az építtető személyét - E. J. monogramot formáztak a pince alaprajzának kialakításakor. 23-24. kép. Szarufa csapolása kötőgerendába, valamint a sárgerenda Az épületet sátortető fedi, tetejét szürke műpala elemekből készült fedés borítja. Az eredeti tetőfedést az 1970-es években kicserélték, ami a vincellérházhoz hasonlóan valószínűleg cserépfedés volt. A tetőszerkezet fából készült, torokgerendás kialakítással, hasonlóan a kor jellemző tetőszerkezeteihez. A helyszíni bejárás tapasztalatai, valamint az ekkor készült képek is jól mutatják, hogy a tető faszerkezete már rossz állapotban van, ezért valószínűsíthető, hogy ez még az eredeti szerkezet. A helyszíni bejárás és az ott készült fotók alapján elkészítettem a tetőszerkezet rekonstrukciós alaprajzát. Megfigyelhető, hogy a külső tartófal vonalában sárgerendák, azon kötőgerendák vannak, amelyekbe a szarufákat csapolták. A szarufák 90 cm osztásközökkel helyezkednek el, a tetőgerinc a rövidebbik, külső falsíktól feltehetőleg 3,50 méterre kezdődik. A tető hajlásszöge körülbelül 40-45°-os. A padlásfödémtől a sárgerendán nyugvó tetőszerkezet 40 cmre van megemelve. A padlásfödém téglaborítású, számos téglán a DRS monogram olvasható, valamint van olyan tégla is, amelybe átlós irányban újnyomokat nyomtak, mely a tégla azonosítására szolgált. Tekintettel arra, hogy a födém sehol sincs kibontva, felté25. kép. Csúcsdísz és tetőablak A hatalmas téglapincét 1795-1 796-ban úgy építtették, hogy az alaprajznak megfelelően kiemelték a földet, a pince falát, a boltozatokat és a hevedereket téglából megépítették, majd visszatemették a kiemelt földmennyiséget. Ettől keletkezett a pince feletti, hátsó kerti domb. A földszintről nyíló kapun keresztül juthatunk be a pince előterébe, ahol a szőlőfeldolgozás egy része folyt. I 14