Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben

ter széles. A járatok kereszteződésében hevederes, csehsüveg boltozatokat alakítottak ki. Ebben a korban gyakran használt megoldás volt a téglaboltozatok készítése. Ezen szakasz után három irányba lehet tovább haladni, ezek közül a bal oldali járat padlószintje 40 cmrel lejjebb fekszik a bejárat padlószintjéhez viszonyítva. Egyenesen továbbhaladva egy közel 20 méter hosszú, dongaboltozattal fedett járatot találunk. A földszinti lépcsőházból nyílik az ún. szamárpince, amely szervesen nem kacsolódik a főjáratokhoz, de boltozatának kialakítása hasonlóan szép kirakású, mint a nagy pincének. A pincéhez I I szellőzőnyílás tartozik, mely a bor tárolása és a talajpára kiszellőztetése szempontjából volt fontos, így ugyanis a pince végig száraz tudott maradni. Ecker János bora híresen finom bor volt, készítésének helyszíne a présház előtere, ahol a soron kövekező képeken látható prés állt. A szerkezet mind méreténél, mind díszítettségénél fogva kiemelkedik a környék préseinek sorából. Bizonyára ez vezette a győri múzeum munkatársait arra, hogy a prés már szétszóródott elemeit ismét összegyűjtve és összeállítva a múzeumban elhelyezzék. Az utolsó vincellér leszármazottja szerint az 1945-ös államosítás után a prést szétszedték, egy része még a házban maradt, más része pedig egy csanaki gazdához került. A múzeum szakértője szerint díszítése barokkos faragásokat mutat, így a prés a 18. századból valónak valószínűsíthető, mégpedig nagy eséllyel környékbeli gyártású.

1

6 27. kép. A bevezetőjárat csehsüveg boltozata 16. TANAI Péter, győri Xántus János Múzeum. 26. kép. Csúcsdísz és tetőablak Itt állt a prés, amely ma a győri Xántus János Múzeumban található. Az innen nyíló pince két fő járatból és több mellékjáratból áll. A bevezető járat I I méter hosszú és 4 mé-