Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig

26-27. kép. Az eredetileg háromsejtes lakóház minden elemével megőrizte az építési idejét megelőző korok lakóház­építési hagyományait (Pozsonyi u.7.), 1970. 28-29. kép. Az ólaskertjeikbe elsőként kiköltöző családok egyikének lakóházai; a tüzelős ól jobb oldalára épült az ól­lal közel egykorú szoba-konyhás lakóház (28. kép), későbbi az ól tengelyébe sorolt újabb építésű, eredetileg náddal fedett, faoszlopos tornácú lakóház (29. kép) (Munkácsy u. 17.), 1992. A lakóházak külső megjelenésén, komfortján nemigen látszott rangbéli vagy vagyonbeli hierar­chia a 19. század elejéig. A nemesek kiváltságos jogállásukkal, származástudatukkal, mentalitásuk­kal különböztek csak a falvak, városok jobbágyaitól ebben az időben. A lakóházak építésének folyamata Mezőcsáton hasonló lehetett a 19. század második felében, mint ahogyan a Tiszadorogmán gyűjtött leírás szerint történt. 2 5 A város egykori zsúfolt településbelsősége a Csire­zugban (Attila u.) és a Muhi utca környékén máig 25. „Mikor a dorogmai ember házat akar építeni, hírt ad egynéhány atyafinak, komának és sógornak, kik aztán a jelelt napon - magukkal többeket is híva - a szekeresek szekérrel, a gyalogosok ásóval, lapáttal, kosárral megjelennek a leendő házigazdánál, s a jó pálinkás friistök után csakhamar hozzáfognak a dologhoz. Egyik része otthon marad, a házhelyet igazítja, másik része pedig kimegy a vályog­vető helyre, s azok ott két részre oszolva vályogot vetnek és földet ásnak. A szekeresek földet hordanak az építendő ház helyének a feltöltéséhez s az otthon maradt emberek és nagyobb fiúgyermekek a földet egyengetik, kaparják szélylyel; mikor a házhelylyel ké­szen vannak, következik a felrakás. A szekerek ezentúl vályogot hordanak - ez már rendesen más napokon történik, mert először a vályoggal kell készen lenni - már most az erre hivatottabb atyafiak, komák és sógorok, egynéhány műértőbb Fáraó-ivadékkal a falat felrakják. De a többiek sem pihennek, nekik is van dolguk: vizet hordanak, fúrnak, faragnak, szóval mindenkinek kijut a dologból. Gyorsan megy a munka, hisz a fundamentum rakásával nem kell időt tölteniük, mert a megjelelt helyen egyenesen a föld színére kez­dik rakni a falat s az alját kívül-belől körbetöLtik földdel. „Áldott a sok kéz", szokta mondani a gazda, ki ilyenkor sorrul-sorra járja mun­kásait, kezében a pálinkás-butykossal; „átkozott a sok has", sóhajtozik a gazd asszony, ki mindig azon töprenkedik, mit és menynyit főzzön ebédre, vacsorára, mert e két nevezetes momentumnál rendesen megszaporodnak a munkáskezek. Alig fogtak hozzá a fal­rakáshoz, máris készen van, s a gazda azon veszi észre magát, hogy már az öreg folyógerendát is végignyújtóztatták, az általgerendák is a helyökre vannak téve s mi több, már náddal is be vannak szőve. Hanem most már ki is jut mindenkinek a dologból: egyik része a tető felállításával, az ablak- és ajtófélfák beállításával, másik része a falsimítással s a pad tapasztásával foglalkozik; a szekeresek vi­zet és földet hordanak; a gyereksereg is sarat és vizet hord, vagy az emberek felszólításainak, parancsainak engedelmeskedve egyet­mást segít kézhez adni. Ha már most a padlás a padról jól be van tapasztva, szépen megsimítva, az ajtó- és ablakfélfák beállítva, a felállított tető benádolva és a kémény is megcsinálva, következik a belső munka. Belülről a ház padlását - a már lerakott nádat - be­tapasztják jól vert sárral és szépen lesimítják. A boglyát felrakják, körül csinosan betapasztják s környékét kerek padkával ékesítik. A pítarba is megcsinálják a masina meg a katlan helyét. A komorában is igyekeznek mindent rendben hagyni, sőt a mi több, a komám uram a házban még az előtékának is vág helyet a falban. Mindig a mindennél ügyelnek arra, hogy úgy ez, mint az, a házigazda és a gazd'asszony kívánalma szerint történjék. A komasszonyok sem feledkeznek meg az ő komaasszonyukról - kinek most is eljöttek főzni segíteni - s ígérik, hogyha majd tökéletesen kiszáradt a ház, eljönnek meszelni és ígéretöket be is váltják. A ház fölépítésével ­ha jó az idő - négy-öt nap alatt rendesen készen vannak."; SAJÓVÖLGYI G. Péter 1900. 69-71. 92

Next

/
Thumbnails
Contents