Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig
22-23. kép. Az ágasfás-szelemenes függesztett tetőszerkezet utolsó emlékei (Széchenyi u. 8.), 1976. 24-25. kép. Az egykori településbelsőség régi épülete a 18. századi lakóházak tipikus jellemzőivel (Petőfi u. 28.], 1970. küli volt. A szobát belülfűtős kemencével fűtötték, amelynek füstjét a kemence szája fölé épített kürtőn a padlástérbe vezették. A szakmai kutatások szerint környékünkön a 19. század elején jelent meg a konyha fölé épített szabad kémény, amelybe a szobai kemence kürtőjét vezették. 2 3 A kemencét ezen a vidéken dorongból vagy napraforgószárból összeállított vázra tapasztott törekes sárból készítették. A szabad kémény hasonló technikával épült: csonka gúla vagy csonka kúp formájú dorongvázra tapasztották a törekes sarat, a tetősíkon túlnyúló része deszkából készült. A szabad kémény megjelenésével egy időben átalakult a konyha is: korábbi tároló funkciója munkatérré, a háziasszonyi teendők fontos helyszínévé vált. A kémény nyílása alá változatos elrendezéssel vályogból készített tűzpadkák kerültek, amelyeken lábasokban, vagy vasállványokra rakott cserépfazekakban nyílt tűz mellett főztek. A konyha udvari ajtó felé eső része fölé födém került. A födémeket a 19. század második feléig többnyire alul-felül sarazott nádból vagy dorongból készítették. A födémgerendákat és az azokat a ház teljes hosszában támasztó mestergerendát tölgy- vagy fenyőgerendából bárdolták. Az ajtók egyszárnyas ácsszerkesztésűek, az ablakok kicsik, nem nyithatóak voltak, az ablakkeretekbe állati hólyagokat rögzítettek. 2 4 A falakat nem meszelték, a házakat kívül-belül sarazás borította. A meszelés egy Mária Terézia korabeli egészségügyi rendelet nyomán terjedt el - előbb csak egészségügyi okok miatt - a házak belsejében. A ház berendezése, bútorzata egyszerű, többnyire ácsszerkesztésű darabokból állt. A lakószobában az asztal köré székeket, lócát tettek, a ruhát ácsolt ládában tartották, ágyaik egyszerű dikók lehettek. A konyhában a tűzpadkák mellett a főzés előkészítéséhez asztalt, az edények tárolásához polcokat, stelázsikat használhattak. A kamra a család éléstára volt. Benne a kenyérgabonát ácsolt ládákban, a sózott húsételeket a padlásra akasztva tárolták. Sem a lakókörnyezetben, sem a viseletben nem érvényesültek díszítőfunkciók. Az egyszerűség, a praktikum hangsúlya volt a jellemzőbb. 23. DÁM László 1989. 101. 24. „A nemesek lakóházai a falvakban nagyon hitványak...üvegablakok a falvakban egyáltalán nincsenek, városokban is legritkábban, hanem állati hólyaggal látták el azokat." Idézi BADÁL Ede 1987. 91
