Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig

10. kép. Aváros egykori Legnagyobb ólaskertjének gazdasági épületeiből egy sertésól (balra) és egy közös fedél alá vont juhhodály-kamra látszik (jobbra) (Mátyás u. 8.), 1970. 12. kép. Bejárati szélfogóval (gádor) épített tüzelős ól (Gyóni Géza u. 28.), 1970. szénéi külön bejárati ajtókon lehetett megközelíteni. Az ólak gyakran épültek egy héj alá lakóhelyiségekkel, magtárral vagy szekérszínnel. Itt egy eredetileg ajtó nélküli, nyitott szekérszín épült az ól mellé, az épület vályogfalú. (A szekérszín és az ól eltérő méretű falanyaga két építési ütemet sejtet.) A 7. képen jól látható a födém nélküli nyitott fedélszék, amelyben a keresztgerendákat 2 méterenként helyezték el. Az ablak alatt látszik a gazda vályogból rakott egykori hálóhelyének maradványa. Az ólak padlóját csak a jászlakhoz kötözött állatok mozgásterében burkolták egymáshoz fektetett tölgyfagerendákkal, amelyek alatt a hígtrágyát tároló üreget ástak (hídlás). A vályoggal vagy kövekkel körberakott tüzelőtér itt a fekvőhely ajtóhoz közeli sarkánál volt. A tető nádazását a benti tüzelések miatt belülről besarazták. A sarazás nyomai láthatók a nádazáson (8. kép). Az ólaskertek épülettartozékai a gazdálkodás igényeit szolgálták, méreteik, megépítésük minőségi jellemzői tükrözték a paraszti gazdaság anyagi helyzetét. A 9. képen egy középbirtokos család portájának gazdasági épületei látszanak (tüzelős ól, kam11. kép. Háromhelyiséges, vályogfalú tüzelős ól (Szent István u. 39.), 1970. 13. kép. Két bejáratú, osztott istálló, utólagosan kialakított padlásfödémmel (Kinizsi u.), 1970. ra, pince). Az épületek - idős tulajdonosa emlékezete szerint - egykorúak, a 19. század közepén épültek. Az eredetileg náddal fedett pincegádort újraépítették, a tetejét lebetonozták. Az 1970-es években még számos épület állt az egykori ólaskertekben. Az akkoriban készült fotókon (10-16. kép) az építészeti és településszerkezeti jellegzetességek még jól megfigyelhetők. Az 1914-ben készült Kataszteri birtokvázlatok belterületi térképe szerint 1850-ben a város legnagyobb ólaskertjére épített lakóházat Erőss Károly. A kert mérete több mint 3 kh volt. Az azóta felaprózódott portán két utca lakói osztoznak. A 10. képen a porta gazdasági épületeiből egy sertésól és egy közös fedél alá vont juhhodály-kamra látszik. A 11. képen egy háromhelyiséges tüzelős ól látható, amelynek hozzánk közel eső helyisége szekérszín, a középső az ól, a távolabbi egy szoba-konyhás lakórész. A tüzelős ólak falai általában gerendaváz közé font, kívül-belül sarazott sövényből (patics) készültek, de ez az épület vályogfalú volt. Jellegzetességük a bejárati szélfogó (gádor), amely a 12. képen látható tüzelős ól esetében is megfigyelhető. Ez az ól is többhelyiséges, egy fe88