Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig
7. kép. Az előző épület belseje (Munkácsy u. 17.), 2006 8. kép. Tüzelős ól tetőszerkezete, belülről besarazott nádazással [Munkácsy u. 17.), 2006. 9. kép. Egy középbirtokos család portájának gazdasági épületei (tüzelős ól, kamra, pince] (Arany János u. 29.), 1990. felmérés több család házát-kertjét tudta lejegyezni idős visszaemlékezők segítségével. 2 2 A lakókörnyezet és a gazdálkodás elkülönített színterei a családok életében is megosztottságot követeltek. A család lakóháza a város belső részén állt. A ház az anya, a gyerekek és az idős nagyszülők tevékenységeinek helyszíne volt, a város szélén levő egy-két holdas kert a rajta álló istállóval, ólakkal az apa és a nagyobbacska fiai munkálkodásainak adott teret. A férfiak idejük nagy részét a kertben töltötték, az állatok kiszolgálása, gondozása, a szálastakarmány kazlazása, nyáron a gabonacséplés, télen a szerszámok készítése, javítása töltötte ki az idejüket. Az éjszakáikat az állatokkal együtt az istállóban töltötték, amelyek társasági összejövetelek helyszínei is voltak. A szomszédos kertek gazdái esténként egy-egy istállóban összegyűltek, és tűz mellett beszélgettek, mulatoztak. Főleg télidőben szokás volt az azonos korú fiatalok, idősebbek 22. KOCSIS Gyula 1971b. 105-111. szomszédolása, „bandázása" egy-egy istállóban. A fiatalok a játék, a mesélés mellett itt készültek a maskarázásokra, amelyeket aztán lakodalmakban, disznótorokon, fonóházakban, farsangolások alkalmával adtak elő. A 20. századot megélő istállók használatáról, szerkezetéről idős emberek visszaemlékezései alapján tudunk (Dargai István - Pozsonyi u. 34., Erőss György - Szabadság u. 37., Lakatos József Mátyás u. 20.) Egy favázas, paticsfalú tüzelősói állt a Gyóni Géza u. 26. sz. alatt, egy 19. sz. közepén épült tüzelősólat pedig 2006-ban bontottak el a Munkácsy u. 17. sz. alatt (5-8. kép). Ez a telek a várost övező nagyméretű ólaskertek utolsó példája, amely hajdani épületállományának egy részével a közelmúltig őrizte a kertek beépítésének hagyományait. A telken álló tüzelős ólnak két bejárata van. Ennek oka, hogy a fajuk vagy koruk miatt jászlakkal vagy palánkkal elkülönített állatokat az ólak egy ré87
