Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig
5. kép. A bal oldali szekérszínes tüzelős ól és a jobb oldali szoba-konyhás szabadkéményes lakóház a 19. század közepén épült (Munkácsy u. 17.), 1992. méretű, ólakkal ellátott kerített kert, mint ugyanez a településbelsőségbe kisebb helyre zsúfolva. A szakirodalom szerint ez az ólaskertesnek, vagy szálláskertesnek nevezett településforma a törökdúlás előtt nem létezett. írott források sehol sem említik. 1 9 A törökdúlást követően visszatelepülő lakosság a földesúri településszervezés hiányában többnyire szabadon építkezett, emiatt a települések halmazos, utcás rendet nélkülöző beépítésűek voltak. 2 0 (A visszatelepülő családok gazdálkodása eleinte csak a létfenntartást szolgálta, nagyobb térigényű gazdálkodás korábban a kettős adóztatás miatt sem igen folyt.) Ezek az akkor épült településrészek lettek a későbbi szálláskertes települések belső magjai. Nem igen bizonyítható, hogy mi adhatta a mintát a sok alföldi település számára a szálláskertes szerveződés felé. Talán a honfoglalást követő idők nomád állattartásának sokáig élő településszerveződése (veremházas belsőséget övező lakósátras települések), talán a középkori külterjes állattartáshoz igazodó településforma; de legvalószínűbbnek látszik az az ésszerű kényszer, amely a visszatelepülő városok, falvak halmazos belsőségén nem változtatva az állattartó gazdálkodás helyszínéül a településeket övező nagyméretű kertek kialakítását látta célszerűnek. Az ólaskertek és épülettartozékaik Ez a településszerkezet Mezőcsáton közel két évszázadot élt meg, a 19. század második felétől kezdett átalakulni. Egy 19U-ben készült birtokkataszteri térképen még jól látszik a valamikori településbelsőség határa. A mai Attila, Zrínyi, Kiss József, Széchenyi, Hunyadi, Dobó, Szabadság utcák határolják. 2 1 Nyomaikban és idős emberek visszaemlékezéseiben máig élnek a kertek. A településrészek mai nevében is őrződik néhány helyen a valamikori ólaskertek helye: Tringet-kert, Maklárikert, Bene-kert, Surányi-kert, Somodi-zug. A halmazos belsőség valamikori jellegét őrzi a Csire-zug még álló idős épületcsoportja. Egy 1971-ben készült 19. A településforma létezhetett mára 15. században is, de a biztos adatok a 17. századnál nem korábbiak. Lásd SZABÓ István 1969. 150-155. 20. HOFFMANN Tamás 1975. 293-308. 21. A Miskolci Pénzügyigazgatóság iratai. Kataszteri birtokvázlatok. Mezőcsát 1914. 86 6. kép. Az előző képen látható tüzelős ól axonometrikus rajza (Munkácsy u. 17.)
