Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon

87. kép. A fecskés parti Samu tanyában a tűzhely füstjét a kemence kéményébe kötötték Épülhettek a konyhába vagy a szobába, attól függően, hogy minek a helyére léptek, s a régibb berendezésekhez hogyan csatlakoztak. Előbb a sárból, vályogból, téglából épített takaréktűzhelyek terjedtek el, amelyeket főzésre és melegítésre egyaránt használtak."

18

5 A 20. században ezeket is kiszorították a bádogból zománcozással készült asztattűzhelyek. KISS Lajos a vásárhelyi rakottsparhetról, - amely a csikósparhelt formájára téglából készült - és a csikósparhetról megállapította, hogy a sütőjük magasabb volt a főzőlapnál. Az asztalsparhetnek viszont egy szintben van a sütője a főzőlappal. Terjedt a dobkáiyha, főleg a háborúk alatt a fűrészporos dobkályhák, amelyeket ha megtömték, a fűrészpor visszafogta a tökéletes égést, gázt fejlesztett, és ez előbb-utóbb szétvetette. Ugyancsak terjedt a négy lábon álló sparhelt is. Ezekkel azt a helyiséget, ahol tartották, fűtötték is.

18

6 A 85. és 86. képen egy elhagyott kopáncsi tanya konyháját fotóztuk. A kemence szája, valamint előtte a padka katlannal és bográcstűzhellyel beszűkült, a füstfogófal leereszkedett, alóla már csak kis keresztmetszetű kémény vitte ki a füstöt. Velük szemben később épült be téglából a csikósparhet, amelynél jól látszik, hogy az ablak felőli végén lévő sütő jóval magasabb, mint a vaslemezzel fedett, két főzőlyukas főzőrész. Ennek füstjét a konyha menynyezete alatt átvezetve, bádogcsővel kötötték a kemence kéményébe. 185. BARABÁS Jenő 1997. IV. 165. 186. KISS Lajos 1958. 93-94. 88. kép. A pusztai kardoskúti tanyában a beépített tűzhelyet szintén hosszú füstcsővel láttak el 67