Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
A határ másik részén, Kopáncshoz mintegy 32 kilométerre, a vásárhelyi pusztán, a fecskésparti iskola szomszédságában, a Samu tanyában, a 87. képen hasonló megoldást láthatunk. A mosogató öregaszszony mögött, a sarokban egy kacatokkal telerakott, nagyméretű, beépített katlan áll. A 88. képen, ugyancsak a pusztán, Kardoskút határában a falhoz épített, elől kétfelé nyíló, tömör deszkaajtóval fedhető faliszekrény mellé téglából építették a csikósparhetet. Azért szerették a konyha egy részén átvezetett, hosszú füstcsöveket - közülük egy ezen a fotón is látható -, mivel a légteret a forró füst is melegítette. Az 1970-es évek elején, amikor a fénykép készült, a tűzhelyt nem használták, csak rakodásra, tálalásra, mivel a gáztűzhely már átvette a szerepét. A 89. képen a mártélyi Hegedűs Sándorné tanyájában, a kiskonyha berakott tűzhelye: asztalsparhete látszik. Itt már nincs sütő, csak főzésre használták. A kép bal alsó sarkában a 81. képen bemutatott katlan kis részlete látható. Tanya udvaron, a szabadban álló katlanok BÁLINT Sándort idézzük: „Nyári időszakban végzendő munkára: nagymosásra, lekvárfőzésre kint az udvarban szabadban állott egy másik katlan, nyárikatlan. Olykor tetőt is húztak föléje, hogy a szétázástól megkíméljék. A [Szeged környéki] tanyán még mindkét formájában konyhabeli és udvari változatában is előfordul. Az utolsó félszázadban azonban fokozatosan a vasból kovácsolt, 18 7 lábakra szerelt, mozgatható üstház váltja föl, amelynek öregek ajkán inkább a hagyományos katlan neve járja. A közönséges, egyszerű katlannak cigánykatlan megkülönböztető neve is hallható, ami világosan sártapasztó cigányok munkájára utal. 18 8 Ezzel szemben a barkácsoló ezermestertől készített csigakatlan szintén sárból van ugyan, de füstjárása 18 9 csigaszerűen háromszor megkerüli a tüzelés színhelyét, és így a hősugárzás nagyobb, gazdaságosabb." 19 0 Bár a vaslemezből, iparosok által késztett katlant a vásárhelyi tanyák népe is használta, befogadta, de mivel nem készítette, ezzel többet nem foglalkozunk. A hódmezővásárhelyi tanyavilágban csak más tűzhelyekkel együtt, azokhoz hozzá tapasztva találkoztunk féltetős védelemmel, egyébként - mint erről a bemutatott fotóink is árulkodnak -, az időjárás viszontagságainak kitéve, szabadon álltak, legföljebb az üstöt ben89. kép. A mártélyi Hegedűs tanyában a berakott tűzhelynek már nincs sütője 91. kép. Külső-erzsébeti udvar, csonkakúp alakú katlan 187. Félő, hogy kiváló elődünk tévedett, hiszen ezek a katlanok vaslemezből készültek, kör alakú köpenyüket fémvágó ollóval kiszabták és összeszegecselték. Szó sem volt kovácsolásról, annál inkább lakatos és bádogos munkáról. Ezek a katlanok meglehetősen ingatag lábakon álltak. A vaslemez az erős tűztől - különösen, amikor a háború időszakában, majd azt követően már fát sem lehetett kapni, szénnel tüzeltek benne - hamar elégett, kilyukadt. 188. Vásárhelyen ez nem lett volna biztos, hiszen a háború után a városban a nem zenész, hanem alkalmi munkákból élő cigányokat úgy fogták kollektív munkára, hogy megalakult a Szögkovács Kisipari Termelő Szövetkezet, ahol az előző lábjegyzetben említett módon vaslemezből szabták, készítették a katlanokat, nálunk innen lettek ezek „cigánykatlanok". 189. Értsd: a füstjárata. 190. BÁLINT Sándor 1976. 1974/75-2. 271. 68
