Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
Legű tűzhely. Ez már a konyha egyik oldalán emelkedett, és főzőtűzhely, szobatűzhely, olykor kistűzhely néven emlegették... Innen nyílt különben a kemence szája is. A konyha másik oldalán volt a beépített, sárból tapasztott katlan, másképpen mosótűzhely, bogrács, üst számára. Itt állott a másik szoba kemencéjének szája is, ha ilyen volt benne." 17 4 Foglalkoztunk már a főzőpadkával, középpadkával. Mindkét helyen szabad tűzön készült az étel. Ezekhez a helyiség hátsó felét átívelő, teljes szabadkéményre volt szükség, ahol középre állva és föltekintve az eget lehetett látni, hiszen a füst szabadon szállt, ha a szél, köd vissza nem nyomta. A padkákról JUHÁSZ Antal a következőket írta: „Az 1900-as években GYÖRFFY István a Nagykunságon és környékén a konyhai tűzhelyeknek két típusát találta meg: a/ régebben a kerek, asztalforma, körüljárható padka a konyha közepén helyezkedett el, majd a hátsó falához került. Ezekben a konyhákban másféle tűzhelyet nem készítettek; b/ másutt a kemence szája előtt készült 40-60 cm széles, 80-100 cm hosszú padka, egy szintben a kemence fenekével. Az ilyen padkán rendszerint katlant is építettek. Föltűnt a konyhai tüzelőberendezés harmadik változata is, amely tulajdonképpen az előző két típus együttes előfordulása: a konyha közepén vagy hátsó falánál középpadka és a kemence szája előtt kispadka épült." 17 b A közölt két tápai konyha közép padkájának fotóját (10-11. kép) így magyarázta: „A fényképek arra utalnak, hogy a középpadkát itt is tárolóhelyül használták, ami egybehangzik 17 6 az 1960-as években folytatott gyűjtésünk tapasztalataival. Az 1880-90-es években a középpadka még számos tápéi házban megvolt, de tüzelésre, főzésre már nem használták. »Dísz volt az, ha megfőzték az ételt, odatötték« - [mondta adatközlője]. 17 7 Tanulmányában a fotókon JUHÁSZ Antal a környékbeli helységekből: Kecskemétről, a Makó melletti Apátfalváról, Szeged vidéki Zákányszékről, Csongrád közeli Tömörkényről és egy 20. század eleji PLOHN-fölvételen Hódmezővásárhely belterületéről mutat be középpadkákat. 17 8 Városunkban, ahol zömében református lakosság élt, a középpadka nem jelentett „oltárt", később sem rakott rá szentképet, virágot vagy gyertyát, inkább a már divatja múlt építményt eltávolította. Ha kezdetben, a belterületi házában volt ilyen, akkor a tanyán is kellett lenni. Kutatásaink során, sem a helyszínen, sem levéltári adatok között, még említését sem találtuk. A vásárhelyi pusztát kutatva, NAGY Gyula is erről számolt be. Nagyon elterjedt nem lehetett. Egy lebontás alatt álló, félig tető nélküli, kopáncsi tanya tűzhelyeinek és füstelvezetésének rajzdoku77-78. kép. Olasz Imre konyhájában lévő tűzhelyek mentumát és fotóit mutatjuk be az 1977-ben készült fölvételeken. Egykori tulajdonosa Olasz Imre volt, Kopáncs, Gorzsa-tanya 305. szám alatt. Nyolcvan év körüli fiának elbeszélése szerint, a tanyát az apja építette vályogból a 19. század végén. A 74. rajzon a tanyaház keresztmetszetének részlete látható. A 75. rajzon a szoba alaprajza a boglyakemencét és a teljes konyhát ábrázolja a kaminos szabadkéménnyel, téglából beépített takaréktűzhellyel, és az udvari bejáró melletti zárt faliszekrénnyel, amelyben a konyhai edényeket, eszközöket tárolták. A 76. rajzon a kamin alatti tűzhelyek láthatók: jobbra a katlan áll üst elhelyezésére, középen a kemence szája, előtte padkával, balról egy kisebb tűzhely bogrács számára. 174. BÁLINT Sándor 1976. 1974/75-2. 270. 175. JUHÁSZ Antal 1989. I. 199. 176. Értsd: egybevág. 177. JUHÁSZ Antal 1989. I. 200. 178. JUHÁSZ Antal 1989. I. 195-209. A 9-18. és 20 kép. 62
