Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
A 77. képen, a 76. rajzon lévő tűzhely-együttes látható, míg vele szemben, a 78. képen, a konyha jobb belső sarkában a beépített takaréktűzhely volt. A 79. rajzsorozaton a kívül fűtős kemencét, a takaréktűzhelyt és a faliszekrényt ábrázoltuk. Konyhában épített katlan FILEP Antal fogalmazta: „Zárt tűzhely, amely vízmelegítő, lekvárfőző, zsírsütő vagy főző üstöt foglal magában. Vályogból, téglából falazzák, ritkábban sárból rakják." 17 9 BÁLINT Sándor írta a katlanról: „nagymosásnál, szilvafőzésnél, jószágeledelnek szánt tök, krumpli főzésénél, szappanfőzésnél az üst, disznótori zsírolvasztásnál pedig a bogrács számára készített tüzelőhely, amely a régimódi parasztkonyhának szerves, beépített része volt, és a kemence szájával ellenkező oldalon foglalt helyet. Ezt is sárból tapasztották. Úgy tüzeltek alája. Füstje szintén a szabadkéményen át távozott a konyhából." 18 0 Hozzá kell tennünk, hogy a vásárhelyi tanyaházakban mindenütt általánosan ismert volt. Alapjukat a földre rakták, ritkábban a kemence szájának alsó részével egy szinten kiépített padkára helyezték. Ezek kisméretű, kevésbé nehéz építmények voltak, amelyekbe nem üstöt helyeztek, hanem bográcsot, vagy beleillő edényt. A bográcsot olykor fölfüggesztett vasláncon, szorosan fölé lógatva használták. Katlanokat már a korábban bemutatott rajzokon, fotóinkon is lehet látni. Katlanok nemcsak a kemence füstelvezetőjéhez kötve épültek. Találtunk teljesen önálló katlanokat is, amelyeket minden esetben a konyha földjére építették. Készültek vályogból és téglából, de minden esetben kívül-belül tapasztották, és külsejét meszelték. Ahol a háromosztatú lakóépület konyhájában kevés volt a hely, hogy önálló katlant beépíthessenek, de szükségét érezték, ott a házhoz toldaléképülettel kiskonyhát emeltek. Nem időszakosan használták, mint a nyárikonyhát, hanem egész évben. Ezt az építkezést a család és a gazdaság bővülése kényszerítette ki, és a 20. század elején vette kezdetét. A falakat vályogból vagy téglából rakták. Bejárati ajtaja az udvarról nyílt. V//////////À 79. rajz. A sorozat Olasz Imre tanyájában a kívül fűtős kemencét, takaréktűzhelyt és a faliszekrényt ábrázolja 80. rajz. A mártélyi Hegedűs-tanya kiskonyhájának tűzhelyei és berendezése 179. FILEP Antal 1980.3. 101. 180. BÁLINT Sándor 1976. 1974/75-2. 271. 63
