Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
71. kép. Kopáncsi szabadkémény alulról, a fölfelé keskenyedő füstjáratban húsakasztó rudakkal tartott, már nem lehetett. Amikor kézzel megbontottuk, kiderült, hogy mögötte egy lefelé tartó, belül kitapasztott, ívelt, csőszerű füstjárat volt a falban (67. kép). Megannyi hasonló, rejtett, karnál alig vastagabb átmérővel rendelkező, rövidebbhosszabb csőüreg volt a falakban. Hasonló, de drámai élményt szereztünk az 1960-as évek elején, amikor szintén Kopáncson, kemencefal bontása során, az egyik ilyen üregből kormos, foszló ruhadarabból újszülött mumifikálódott maradványa került elő. 16 9 A konyhai tűzhelyektől tovább vizsgálva a füst útját, fényképezőgépünk számára a padlástér volt a következő, elérhető hely. A 68., Mártélyon fotózott képen egy korábbi szabadkéményes tűztér padláson, vályogból kiképzett, tapasztott, húsfüstölőnek használt széles része látszik, a tető fölé vezető téglakéménnyel. Ez a megoldás több építkezési korról árulkodott. A 69. képen a téglási határban készített, lepadlásolt szabadkémény fölső része látható, vállmagasságban a koromtisztító ajtóval. A 70. képen a kopáncsi vályogfalú romtanya konyhájában, a nagygerendán túl, a széles füstfogó fal, alatta a szabadkémény tere látható. Alóla már szétbontották a beépített tűzhelyeket. Ugyanakkor a födém fölött, az egykori padlástérben jól követhető a féloldalasan összeszűkülő, már téglából rakott kémény. A 71., kopáncsi képen sikerült egy olyan fölvételt készítenünk, ahol aláállhattunk a kamin szabadkéményének. Megfigyelhető, a tűztér fölött minden irányban hogyan szűkül össze a kémény. Benne két párhuzamos, beépített rúd látható, amelyre a füstölendő húst, szalonnát akasztották. A rudak között középen becsillan a kéménynyílásból érkező fénycsík. A két füstös oldalfalnál kivehető a téglából rakott dongaboltozat íve. Szegeden hasonló eljárásról írt BÁLINT Sándor: „A szabadkémény beépített vasrúdjaira a maga idejében a füstölni való húst, szalonnát szokták felakasztani." 17 0 72. kép. A sóshalmi Hódi Kenéz-tanya szabadkéményes konyhája a füstjárat lezárása után 73. kép. A 72. képen lévő konyha lambériázott teljes boltíve Egyetlen olyan korszerűsített, máig lakott, egykori nagygazda-tanyát sikerült találnunk, ahol az egész konyha padlásolatlan, szabadkéményes volt. A széles boltív a teljes belső teret oldalfaltól oldalfalig átívelte. Elképzelhető, hogy amikor a szabadkémény még megvolt, hogyan húzhatta ki az egész helyiségből a levegőt, vele télen a meleget is. Ez a tanya Sóshalmon, a Tanya 1382. szám alatt, a 47-es út mellett állt, és a Hódi Kenéz család tulajdonát képezte. Ami169. SZENTI Tibor 1979. 258-259. (Talán az ilyen „leletek" hírének terjedése következtében, a kuláküldözések során, nem egy végrehajtó a fizetni képtelenné vált gazda kemencéjének falát beütötte és bekémlelt, eldugott kincset keresve.) 170. BÁLINT Sándor 1976. 1974/75-2. 269. 60
