Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon

67. kép. A 66. képen látható falszakaszban a megbontott füstjárat 69. kép.Tégláson, szabadkémény padláson kiképzett része: ajtós koromtisztító nyílással HARKAI Imre említette, hogy a temerini tűzhelyeket a falban a kéményig összeköti a sípóka. Vásárhelyen ez a szó ismeretlen volt, de ugyanerre a megoldásra a füstcsatornát használták. A romtanyák kutatásának egyetlen előnye az volt, hogy az omladozó falakból olyan építési részletek kerültek elő, amelyeket nem ismertünk, és valószínű eltűntek volna, ha a rombolás nem ölt nagy méreteket. Olyan egyedi megoldásokról van szó, amelyeket a 68. kép. Mártélyon, szabadkémény padláson lévő húsfüstölő része 70. kép. Kopáncson szabadkémény, alatta füstfogófallal tanyaépítők a hely körülményeihez igazodva találtak ki és alkalmaztak. 1976-ban a kopáncsi Kökénydombon, a Bezdán tanyával szemben lévő falmaradványokat kutattuk. Már nemcsak az emberi kéz rombolta, hanem az időjárás: téli fagy feszítette, eső áztatta azt a faldarabot, amelyet a 66. képen bemutatunk. A düledező, összemosott vályogfaldarab fölső részén fölhívta magára a figyelmet egy kerek lyuk. Azt megállapítani, hogy honnan jött, és hová 59