Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Batári Zsuzsanna: Az Észak-magyarországi falu tájegység hasznosítási koncepciója Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009 – Esettanulmány

Batári Zsuzsanna / Az Észak-magyarországi falu tájegység hasznosítási koncepciója Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009 Esettanulmány „Kiállított gyűjteményeinknek legelső czélja lévén közönségünk oktatása, minden módon azon kell lennünk, hogy annak felállítása minél áttekinthetőbb, minél tanulságosabb legyen."

1 (Bátky Zsigmond) Az Észak-magyarországi falu tájegység Az Észak-magyarországi falu egy patak menti, völgyi úti falu településszerkezetébe ágyazott épületcsoport hét portával, amelyet egy uradalmi épületegyüttes (magtár, cselédház), és a település szélén található, a szabadtéri muzeológiában egyedi vállalkozásként bemutatott barlanglakás-csoport egészít ki (1. kép). A porták közül az első a palóc hadas telek három lakóépülettel (egy boronafalú Márianosztráról és két zsilipéit favázas épület Karancskesziről és Domaházáról). Ezután következik a Bükkalja kőépítkezését reprezentáló novaji ház, majd a téglaépítésű, gömöri kisnemesi lakó„tc,T*> 1. BÁTKY Zsigmond 1906. 20. 1. kép. A tájegység helyszínrajza 5