Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
58-59. kép. Plohn József fölvételein szikrafogós deszkakémény látható 60. kép. Plohn József fölvételén szikrafogós deszkakémény látható Vásárhelyen legelterjedtebb a tetőgerinc fölött szögletes, deszkával kialakított, kéménybe folytatódó változata volt. TORNYAI János festőművész és KISS Lajos, akkor még városi múzeumőr ösztönzésére, PLOHN József fényképész mester a 20. század elején járta a tanyákat, és több olyan lakóházat megörökített, amelyeknek kéménye az általunk leírtakat tükrözi. A Hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum hozzájárulásával megkaptuk ezeket a fölvételeket. Az 58. képen, a gerinc fölé nyúló deszkakémény látható, melynek négy sarkához függőleges rudakhoz erősített, meghajlított bádoglemez szikrafogót erősítettek. 14 6 Az 59. képen a tanyaház tetőgerince fölé magasodó deszkakéményén hasonló megoldást láthatunk, de ezen a szikrafogót nyeregtetőszerűen helyezték el. 14 7 A 60. képen két lakóházon három deszkakémény látható. Az elülső kiképzését hosszanti deszkaszálakkal végezték. A szikrafogó itt is nyeregtetőre emlékeztet. 14 8 Az eddig bemutatott három fölvételen a házak teteje gazzal és náddal födött, tűzveszélyes. A 61. képen a ház nyeregtetejét már cseréppel födték. A kémény változatúé. Leltári száma: 1083. 147. Leltári száma: 595. 148. Leltári száma: 598. 149. Leltári száma: 678. 150. BARABÁS Jenő 1997. IV. 171. 151. FILEP Antal 1980. 3. 132. 61. kép. Plohn József fölvételén a gáz- és nádtetőt tűzvédelemből cseréptető váltotta fel lanul deszkából készült, és vízszintesen, arányos távolságban több külső pánttal fogták össze. A szikrafogó itt is nyeregtetőre emlékeztet. 14 9 BARABÁS Jenő a szikravédelemről és kéménytípusokról így fogalmazott: „Mindegyiket szokták valamilyen tetővel zárni, hogy az eső a kéménybe ne essen be. Hasonló formájú a vályogból, téglából, tehát éghetetlen anyagból készült nyitott kémény." Megjegyzi, hogy ez a kéményrendszer hideg konyhát eredményezett, majd így folytatta: „A [19.] század utolsó negyedében először a főzőpadkát falazzák körül, s az így létrejött zárt rész, a »kamin« marad csak füstös, a konyha nagyobb része füst nélküli és zárt. Következő lépés a szabadkémény alsó részének a lezárása, s a füstcsőnek e födém fölé vezetése. Ez már a rakott tűzhelyek megjelenésével párosult. Ezzel a füstvezetés teljesen zárt lett, a konyha pedig meleg." 15 0 FILEP Antal írta, hogy volt a szabad és zárt: kamin kémény. A szó a görög kaminosz, a latin caminus származéka. A magyar alak szláv vagy közép-felnémet átvételből származik. 15 1 A kéményekről a követ55
