Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
62. kép. .. Kívü If ütős" kémény Soltpalában kezőket jegyezte meg: „A konyha mennyezetébe beépített szabadba vezető, nyílt füstelvezető építmény. Legegyszerűbb formájában deszkából összeállított csatorna... A 18. századtól egyre több nyerstégla, vályog-, tégla-, esetleg kőelemekből rakott, boltozott füst- és szikrafogójú szabadkémény épült... A múlt század [19.] utolsó éveiben szokássá vált a szabadkémények lepadlásolása... Ha megszüntették a hagyományos külső fűtésű kemencéket, egyszerű falba épített sípkéményeket készítettek... Ha a tradicionális tüzelőszerkezeteket részben még fenntartották, zárt kamin kéményeket építettek helyettük." 15 2 A felső-tiszavidéki szabadkémény építéséről GlLYÉN Nándor a következőket állapította meg: „A szabadkémény fala régen patics volt, négy árbócfa alkotta a vázát. A kémény sátrát sokszor deszkából is készítették." Olykor vályogból és téglából is rakták. 15 3 PÁLL István fogalmazta: „Területünk a lakóházak füsttelenítése szempontjából teljes egészében a szabadkéményes zónába tartozott... Az összeírás és a hozzá kapcsolódó iratanyag szerint a 19. század közepére megyénk minden részén a lakóépületek kéményesek voltak." Ezen kémények anyaga: nád, vesszőből font, fakémény, kőkémény és vályog. (Megjegyezzük: a fa = deszka, a kő = tégla.) 15 4 JUHÁSZ Antal fogalmazta, hogy a nyitott kémény BARABÁS Jenő szerint a füsttelenítés első, fontos része volt, és „a padlásos ház a népi építészetben is elterjedt lehetett a 16. században." 15 5 A szabadkémények két típusát említi: a füstöt csonka gúla alakú, vagy dongaboltozatos kémény vezette el. 15 6 HARKAI Imre a kemence kéményéről ezeket gyűjtötte Temerinben: „A szabadkémény alól fűthető. Itt halad a falban a sípóka a füstös, kormos kéményaljáig, ahol a füst a kéménybe gomolyodik. A füst kiáramlása téglával, agyagröggel szabályozható. ...egy konyhára két kemence is rákapcsolható." 15 7 BÁLINT Sándor arról írt, hogy „A konyha fölé borult a mennyezetszerűen nyíló négyszögletes, fölfelé keskenyedő, üres csonkagúlára emlékezető szabadkémény, másként kancakémény, elavult tápai nevén pöndölöskémény, pöndölkémény, régebbi technikája szerint nádkémény, mert falazatát tapasztott nád alkotta. Ismeretes volt valamikor a múlt században a tutajkémény is, amely úgy készült, hogy a mennyezetbe négy rudat erősítettek egymástól olyan távolságban, amekkorára a kéményt akarták hagyni. A rudakat a tutaj, vagyis sövényfal kötötte össze. Ezután a tutajra először belül, 152. FILEP Antal 1981.4. 519. 153. GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975. 96. 154. PÁLL István 1987. 2.45-46. 155. JUHÁSZ Antal 1989. I. 195. 156. JUHÁSZ Antal. 1989. I. 197. 157. HARKAI Imre 1983. 54. 56
