Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
57. kép. A kemence padkája lomtárrá vált, előtte hordozható cserépkályha működik dezni kezdett. Ez is hozzájárult az elbontásához. Ahol cserépkályha került a szobába, és megmaradt a kemence, a padkát ott sem használták. Többé nem ültek oda, lomtár lett belőle. Jól mutatja ezt az 57. fotó, amely Sóshalmon, az 1970-es évek végén készült. A padkára rádobott felsőruhák, szatyor, kacatok kerültek. Szükségtárolónak használták. Másodszor említenünk kell, hogy a fűtésváltás következtében a kemence hideg test maradt, függetlenül attól, hogy közelében milyen kályhát alkalmaztak a szoba fűtésére. Nem vonzott többé. Harmadszor az a tény, hogy kenyérsütéshez sem fűtötték be, mivel fő élelmüket a boltban vették, a kemencének a tápláló, eszmei értékét és szerepét is elvették. A kenyér szentségét megszüntették. A kemence hideg padkájára, ha megmaradt, nem ültek; hideg oldalához nem támasztották hátukat, hiszen hűvös, barátságtalan testtel ki kívánkozik testközelbe kerülni? Ezzel a kemencének családés közösség összetartó szerepe megszűnt. A kályha csak arra volt jó, hogy a szoba hőmérsékletét emelje, de a meghitt beszélgetések elmaradtak. Az emberek a konyhában étkeztek, ott a szükséges dolgokról szót váltottak, majd este, amikor a szobába tértek, nem ültek asztal köré, székekre, ahogy az elsősorban a vendégségben, vendéglátásban volt szokás. Ez családon belül merev formulának bizonyult. A sugárzó meleg miatt a kályhától messzebb húzódtak, ha pedig kialudt benne a tűz, hamarosan hideg volt, ezért lefeküdtek. A sötétben az egész napi munka után nem alakult ki hosszú mesélés, meghitt beszélgetés: a szó haus. SABJÁN Tibor 1988. 11. A vázolt folyamatra szintén utalt. U4. BARABÁS Jenő 1997. IV. 172. U5. BARABÁS Jenő 1997. IV. 171. mar elakadt. A kemence még reggel is langyos volt. 143 Ezzel a paraszti szokásmód, vele az összetartozás érzését erősítő együttlét, a mentális kapcsolat lazult. A dominóelmélet szerint, egyetlen hátrányos intézkedés az életmód fölborulásának egész jóvátehetetlen sorozatát hozta létre. Nem volt véletlen, hogy Szent István még a templomba járás tilalmát is enyhítette a családi tűz fönntartása érdekében. Abban az emberi környezetben, ahol a tűz kialszik, ..mögfagy a lélök". A tanyakonyha kéményei és tűzhelyei A fejezetcímben tárgyalt két építmény elválaszthatatlan, a szakirodalom is együtt tárgyalja, így - bár két alfejezetre bontva - mi is követtük a hagyományt. Szabad-, kamin- és, sípkémények Az eddigi kutatás szerint, kémény szavunkat 1395ben említik először, „a várakban, városokban már a 16. században építenek kéményeket, s a 17. századból ez már tucatnyi helyről bizonyítható." 14 4 A nyitott tűzhelyeket BARABÁS Jenő így jellemezte: „Legegyszerűbb változata a pitvar hátsó felét teljesen leborító csonkagúla alakú, favázas építmény, melynek tetőgerinc fölé kinyúló vége már függőleges falú, mint közismert mai kéményeknél, csak ezeknél szélesebb. A nyitott kémény favázát vesszővel fonják be, náddal, deszkával fedik, s kívül-belül gondosan sározzák." 14 5 54
