Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon

szét, mint a magas kémény. Ezeket a kemencéket téglából és szögletesre építették. Abban tértek el a sifonkemencéktől, hogy oldaluk nem egyenes, hanem hajlított, csonkagúla alakú volt. Ahogy a néprajzkutatók megállapították, ezek mind a 20. század első felében készültek. Fölfigyeltünk arra is, hogy mivel a közel embermagasságú kéményük füstje közvetlenül a szabadba jutott, ezeket a kemencéket és tapasztott üstházakat igyekeztek a lakóháztól távolabb építeni, még akkor is, ha a megközelítésük így hosszabb utat igényelt. A kémények tetejére nem helyeztek a csapadék ellen védő, magasított bádogborítást, pedig itt értelemszerű Lett volna. Gyűjtésünkből először Lévai Sándor, Székkutas IV. ker. 80. számú, a Kakasszék-ér magas partján épült tanyája udvarán álló három fotóval mutatunk be egy igényesen készített külső kemencét, és a mellette álló üstházat. Fölvételeink 1979-ben készültek. Hasonló udvari tűzhely-együttest Nóvák László mutatott be Nagykőrösről.

13

9 A kemence a tanyaház végén, a bejáró mellett állt. Szája, amelyen középen kétfelé nyíló tömör deszkaajtó volt, nyugati tájolású. A 42. közeli és a UU. képen, amely a kemence hátsó oldalát mutatja, jól látható, hogy az építmény alá több sor téglából tömör alapot készítettek, amelyen a kemence szája alatt, középen pörnyelyukat hagytak. Erre az alapra húzták föl az 42. kép. 42., 43., 44.kép. Lévai Sándor székkutasi tanyájában lévő, szabadon álló kemencéjének és katlanának felvételei 139. NÓVÁK László 1989. 688. (A 483/b. képen a nagykőrösi Alsó-járásban 1981-ben fényképezett kemence és katlan látható.) 49