Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon

41. rajz. A Szita Gaál-tanya sütőházának részletes metszetrajzai konyhák oldalából is kinőhettek." Irta még, hogy a hozzávaló téglákat mezei téglaégetéssel, tábori kemencékben égették.

13

6 GILYÉN Nándor fogalmazta: „Előfordul, hogy a kemence csak a szabadban áll, vagy hevenyészett szalmatető védi."

13

7 BÁLINT Sándort idézzük: „A nagykút közelében, tehát az épületektől távol - részben tűzbiztonsági okokból, részben célszerűségből - épül a nyárikatlan, olykor a kisebb nyárikemönce, másként külsőkemönce is. Nádból vagy cserépből kis tetőt is húznak föléjük, hogy az esőzések ne kezdjék ki őket."

13

8 A szabadban álló, olykor féltetővel védett külső kemencéket a Duna-Tiszaközi Homokhátságon gyakran lacikonyhának nevezték. Vásárhelyen ezt a fogalmat a vásári vándor hússütő sátrakra alkalmazták. A hódmezővásárhelyi udvari kemencékre nem a magas, vékony kémény volt jellemző, mint a temeriniekre, hanem az alacsony, de széles átmérőjű. A megfelelő huzat nemcsak a magassággal, hanem a belső szélességgel is elérhető. Praktikusabb, mivel a kiszálló szikrát kisebb körben szórja 137. GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975. 96. 161. ábra. (Ugyanitt, a 160. ábrán, a vitkai Mogyorós-tanyáról olyan alakú, kúpos kemencét mutatott be, mint amilyen jelen tanulmányunk ..füstölő-kerekóla" a vásárhelyi Pusztán: Fehér Ferenc, Kardoskút-puszta 333. sz. tanyájában volt. Hasonló formátumút láttunk a Magyar Néprajzi Lexikon 3. U2-U3. oldalán, a BácsKiskun megyei kéleshalmi tanya udvaráról is.) 138. BÁLINT Sándor 1976. 1974/75-2.332-333. 48